Az elmúlt hetekben több fotó is bejárta az internetet, amelyen a világ legismertebb techvezérei – Elon Musk, Mark Zuckerberg, Sundar Pichai, Jensen Huang, Jeff Bezos, Tim Cook és Sam Altman – látszanak együtt különböző, kissé bizarr helyzetekben, például egy parkoló aszfaltján falatozva. Bár sokak számára nyilvánvaló, hogy ezek a találkozók nem történtek meg, a valósághű AI-képek így is komoly megtévesztő erővel bírnak, és villámgyorsan terjednek - írja a HVG.
A probléma ráadásul súlyosbodik, mert a legtöbb online AI-detektor megbízhatatlan. A Google azonban évekkel ezelőtt elkezdett dolgozni egy megoldáson: a SynthID technológia minden Gemini-alapú képre egy digitális, láthatatlan vízjelet ágyaz a képpontok közé. Ez a digitális ujjlenyomat szabad szemmel ugyan nem látható, de a rendszer felismeri, ha ott van.
Mostantól bárki feltölthet egy gyanús fotót a Geminibe, és megvizsgálhatja, hogy az tartalmaz-e SynthID vízjelet. Ha igen, biztos, hogy a kép AI-generált.
A módszer azonban nem mindenható: csak azoknál a fotóknál működik, amelyeket olyan eszköz készített, amely beágyazza a vízjelet. Más generátorok vagy utólagos szerkesztések esetén a vizsgálat nem feltétlenül ad biztos eredményt.
A technológia tehát nem old meg mindent, de fontos lépés a dezinformáció elleni harcban. A hamis AI-képek száma várhatóan tovább nő, a Google új eszköze azonban sok megtévesztő csodafotót leleplez majd.
A mesterséges intelligencia gyors terjedése nemcsak hatalmas lehetőségeket és kockázatokat hoz magával, hanem alapjaiban rendezi át a munkaerőpiacot is. Egyre több techvezető szerint elkerülhetetlen, hogy az MI által termelt többletjövedelmet valamilyen formában visszaosszák a társadalomnak – akár egyetemes alapjövedelem formájában.
Az Energiastratégia Intézet elemzése szerint a mesterséges intelligencia fejlődése olyan tempót diktál, amely előbb-utóbb a gazdaság szinte minden területét átalakítja. Bár a technológia rengeteg új értéket teremthet, közben jelentős munkaerőpiaci feszültségeket is okozhat: teljes munkakörök szűnhetnek meg, miközben más területeken óriási hatékonyságnövekedés mutatkozhat. Emiatt merül fel egyre gyakrabban az az elképzelés, hogy a MI által termelt vagyonból feltétel nélküli alapjövedelmet (Universal Basic Income, UBI) kellene finanszírozni.
Az alapjövedelem lényege, hogy minden állampolgár rendszeresen, alanyi jogon kapna egy meghatározott összegű juttatást – függetlenül attól, hogy dolgozik-e vagy sem. A támogatók szerint a rendszer stabilitást adna egy olyan korszakban, amikor a mesterséges intelligencia egyre több feladatot és munkakört vesz át az emberektől, az így felszabaduló időt pedig kreatív vagy személyes tevékenységekre lehetne fordítani.
