Az Energiastratégia Intézet friss elemzése szerint a mesterséges intelligencia fejlődése olyan tempót diktál, amely előbb-utóbb a gazdaság szinte minden területét átalakítja. Bár a technológia rengeteg új értéket teremthet, közben jelentős munkaerőpiaci feszültségeket is okozhat: teljes munkakörök szűnhetnek meg, miközben más területeken óriási hatékonyságnövekedés mutatkozhat. Emiatt merül fel egyre gyakrabban az az elképzelés, hogy a MI által termelt vagyonból feltétel nélküli alapjövedelmet (Universal Basic Income, UBI) kellene finanszírozni.
Az alapjövedelem lényege, hogy minden állampolgár rendszeresen, alanyi jogon kapna egy meghatározott összegű juttatást – függetlenül attól, hogy dolgozik-e vagy sem. A támogatók szerint a rendszer stabilitást adna egy olyan korszakban, amikor a mesterséges intelligencia egyre több feladatot és munkakört vesz át az emberektől, az így felszabaduló időt pedig kreatív vagy személyes tevékenységekre lehetne fordítani.
A kritikusok viszont arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen program költséges lehet, inflációt gerjeszthet, és nem helyettesíti a mélyebb társadalmi és oktatási reformokat. A The Wall Street Journal elemzése szerint a technológiai szektor szereplői – köztük Elon Musk és Sam Altman – már régóta úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia által megtermelt profit egy részét vissza kell juttatni a társadalomnak, hiszen az MI egyszerű fizikai munkáktól a magas szintű szellemi tevékenységekig sok helyen válthatja ki az emberi munkaerőt.
Bár sokáig utópisztikus elképzelésnek tartották, az alapjövedelem mára a mesterséges intelligencia korának egyik leggyakrabban emlegetett fogalmává vált. Egyesek szerint szociális biztonságot nyújthat a gyors technológiai átalakulás idején, mások viszont úgy látják, csak ideiglenes megoldás egy sokkal mélyebb átrendeződés során.
(Forrás: Greendex)
