A ResumeTemplates.com friss, 1000 amerikai vezető bevonásával készült felmérése rávilágított, hogy a mesterséges intelligencia (MI) már nemcsak a toborzásban, hanem a leépítési folyamatokban is meghatározó szerepet játszik. A megkérdezettek 59%-a elismerte, hogy használja az MI-t annak meghatározására, kit bocsássanak el, 58% pedig a konkrét felmondások előkészítéséhez is igénybe veszi a technológiát.
Bár a vezetők 57%-a állítja, hogy soha nem hagyná jóvá a gépi döntést emberi felügyelet nélkül, a realitás ennél árnyaltabb. A válaszadók 43%-a alkalmanként „szabad kezet” ad az algoritmusnak, 17% pedig rendszeresen vagy folyamatosan felügyelet nélkül hagyja a folyamatot. Érdekes ellentmondás, hogy közben 91%-uk azt állítja: felülbírálná a gépi javaslatot, ha nem értene egyet vele - írja a HR Portal.
A felmérés rávilágított, hogy a vezetők milyen adatokat „etetnek meg” az algoritmussal a döntéshozatalhoz. Az AI a következő tényezőket veszi leggyakrabban figyelembe:
- Teljesítmény és produktivitás: 80%
- Jelenléti adatok: 57%
- Fizetés és költségek: 42%
- Szenioritás (munkában töltött idő): 32%
- Betegszabadságok és orvosi vizsgálatok: 31%
- Életkor: 14%
A betegszabadságok, az orvosi vizsgálatok gyakorisága és az életkor figyelembevétele élesen elkülönül a szokásos leépítési szempontoktól, mivel az ezeken alapuló hátrányos megkülönböztetés illegális – figyelmeztet egy szakértő. Komoly jogi kockázatot jelentenek a diszkriminációs és jogellenes munkaviszony-megszüntetési perek, különösen úgy, hogy a vezetők 38%-a soha nem kapott képzést az MI etikus használatáról.
Az AI-nak korlátai vannak: nehezen értelmezi az összetett összefüggéseket és az alkalmazottak szöveges visszajelzéseit. Az algoritmusok hajlamosak csak a meglévő adatokra koncentrálni ahelyett, hogy felmérnék a munkavállalóban rejlő jövőbeni potenciált.
A modern munkahelyi környezet pszichoszociális kockázatai – mint a túlterheltség, az alacsony szintű kontroll, a munkahelyi bizonytalanság és az elismerés hiánya – drámai mértékben rombolják az emberi egészséget. Az ILO 2026-os jelentése szerint világszerte évente több mint 840 ezer ember halála köthető közvetlenül ezekhez a tényezőkhöz. Ebből Európában pedig több mint 112,3 ezer haláleset, közel hatmillió elvesztett egészséges életév, valamint 1,43 százalékos GDP-kiesés kapcsolható ezekhez a kockázatokhoz. A témáról itt írtunk bővebben.
