Az Atlanti-óceán áramlatai több ezer kilométeres távolságból befolyásolják Magyarország időjárását. Közülük az egyik legfontosabb az AMOC, amelynek rendszeréhez a Golf-áramlat is kapcsolódik. Ez a hatalmas vízkörforgás meleg vizet szállít a trópusokról észak felé, ezzel hozzájárul Európa viszonylag enyhe éghajlatához. A globális felmelegedés azonban egyre inkább veszélyezteti a működését.
A Readingi Egyetem szakemberei műholdas adatok segítségével vizsgálták meg az Atlanti-óceán hőleadását. Eredményeik szerint az északi térség negyven év alatt 18 százalékkal kevesebb hőt adott át a légkörnek, ami az áramlási rendszer gyengülésére utalhat.
Korábbi vizsgálatok is hasonló folyamatot jeleztek: az óceáni mérőhálózat 2004 óta mintegy 10 százalékos lassulást mutatott, egy másik kutatás pedig 15 százalékos gyengülést becsült az 1950-es évekhez képest. A lassulás egyik lehetséges oka a grönlandi jégtakaró olvadása. Az óceánba kerülő édesvíz csökkenti a tengervíz sótartalmát és sűrűségét, ezzel akadályozza az áramlást fenntartó vízkörforgást.
Egyes kutatások szerint az AMOC már 2060 körül megközelítheti azt a kritikus pontot, amely után akár össze is omolhat. Ennek időpontja és valószínűsége azonban egyelőre bizonytalan, továbbá az új tanulmány jelenleg szakmai lektorálás alatt áll, így következtetéseit további vizsgálatoknak kell megerősíteniük.
Az Atlanti-óceán áramlási rendszerének összeomlását itthon is alaposan megéreznénk. Molnár László meteorológus egy 2023-as interjúban arra figyelmeztetett, hogy ilyen esetben a Kárpát-medence éves átlaghőmérséklete akár 2-3 Celsius-fokkal is csökkenhetne.
Szélsőséges forgatókönyve szerint télen ismét befagyhatna a Duna, nyáron viszont akár 45-48 fokos hőség is előfordulhatna. A változás ráadásul súlyos aszályokat és pusztító árvizeket hozhatna. Bár mindez aggasztóan hangzik, egyelőre ezek csak lehetséges forgatókönyvek. A kutatók többsége egyetért abban, hogy a globális felmelegedés mérséklésével még csökkenthető az AMOC-hoz köthető következmények kockázata is.
