A nyugdíjasok 41%-a a külföldi utazásról, 38%-a a belföldi nyaralásról, 32%-a kulturális programokról, ugyanennyien pedig az éttermi vagy kávézói látogatásokról mondanak le anyagi okokból. A lemondások azonban nem csupán a szabadidőt érintik: az idősebb korosztály csaknem egyharmada a magánegészségügyi vagy fogászati ellátás (31%), illetve a lakásfelújítás (31%) költségeit kénytelen visszafogni, 27%-uk pedig a jobb minőségű élelmiszereken spórol. A férfiak 55%-a, addig a nők 69%-a kényszerül valamiről lemondani. A különbség különösen a magánegészségügyi kiadások és a minőségi élelmiszerek esetében látványos: a nők körében jóval többen kényszerülnek ezek visszafogására, mint a férfiak.
A tudatos pénzügyi tervezés közvetlen hatással van a mindennapokra: a teljes mértékben felkészült nyugdíjasok 67%-a semmiről nem mond le, míg a magukat felkészületlennek érzők körében mindössze 17% gondolja ugyanezt. A különbségek mögött sok esetben nem a tudatosság hiánya, hanem az élethelyzetek kényszere áll. A jelenlegi nyugdíjasok mindössze 17%-a tett félre rendszeresen kifejezetten az időskorára, 59%-uk egyáltalán nem gyűjtött erre a célra, 23%-uk pedig arra számított, hogy az állami nyugdíj elegendő lesz a megélhetéséhez.
A félretenni vágyók döntéseit leggyakrabban a mindennapi élethelyzetek írták felül. A válaszadók 45%-ánál a gyermeknevelés vagy a család támogatása élvezett elsőbbséget, 26%-uknál pedig a lakás vagy a lakáshitel törlesztése. A válaszadók mindössze 21%-ára volt jellemző bármilyen előre meghatározott öngondoskodási stratégia, a leggyakoribb módszer pedig az volt, hogy a hónap végén megmaradó összeget tették félre (29%).
Sokak számára ráadásul a lehetőség sem adatott meg időben. A nyugdíjasok 20%-a szerint soha nem volt olyan időszak az életében, amikor a havi kiadásai mellett rendszeresen tudott volna félretenni, további 15% pedig csak 55 éves kora után került ilyen helyzetbe. Mindössze 14%-uknak nyílt erre módja 30 éves kora előtt.
Olvasd el ezt is!
