A szabályozás célja, hogy az egyébként kétséget kizáróan nyugdíjra jogosult igénylő ne maradjon ellátás nélkül azért, mert a nyugdíj végleges összegének kiszámítása hosszabb időt vesz igénybe.
A nyugdíjelőleget leggyakrabban az év elején beadott nyugdíjigények esetében állapítanak meg, amikor még várni kell az adott évre vonatkozó valorizációs szorzókra. Hasonló helyzet állhat elő nemzetközi nyugdíjigénylésnél is, amikor a külföldi hatóságoktól szükséges adatok megérkezésére kell várni.
Mikor jár le az ügyintézési határidő? A nyugdíjigény elbírálására fő szabály szerint 60 nap áll rendelkezésre, ugyanakkora törvény külön szabályokat tartalmaz azokra az esetekre, amikor az adott évi valorizációs szorzók még nem állnak rendelkezésre.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint az ügyintézési határidő a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését követő 15. napon jár le, ha az öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet a szorzószámok hatálybalépése előtt nyújtották be. Ugyanez vonatkozhat bizonyos hozzátartozói nyugellátásokra is.
Ez azért fontos, mert a valorizációs szorzók nélkül bizonyos esetekben nem lehet meghatározni a nyugdíj végleges összegét.
A nyugdíjelőleget nem határozattal, hanem végzéssel állapítják meg, hivatalból. A hatóság a rendelkezésére álló adatokat, a már hatályos valorizációs szorzószámokat, valamint a nyugellátás megállapítására vonatkozó szabályokat veszi figyelembe. A nyugdíjelőleg tehát nem egy végleges nyugdíjmegállapítás, hanem az elhúzódó eljárás idejére szolgáló átmeneti összeg.
A nyugdíj végleges összegének megállapításakor a már folyósított nyugdíjelőleget be kell számítani a nyugellátás összegébe.
Mi történik, ha hónapokig nem születik meg a végleges döntés? A jogszabály arra az esetre is tartalmaz rendelkezést, ha a nyugdíjigényt az eljárás megindulását követő négy hónapon belül sem bírálják el. Ilyenkor az igénylő az időközben beszerzett adatokra – például az új valorizációs szorzószámok megjelenésére – hivatkozva kérheti a nyugdíjelőleg összegének módosítását.
A módosítás iránti kérelemről szintén végzéssel dönt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, és ezzel a végzéssel szemben önálló jogorvoslatnak van helye.
Fontos különbség, hogy a nyugdíjelőleget megállapító végzés nem köti a hatóságot a nyugdíj végleges összegének megállapításakor, kivéve, ha az előleg módosításáról szóló végzést közigazgatási bíróság már elbírálta. Ha a hatóság időközben új tényt, adatot vagy bizonyítékot ismer meg, az ezzel összefüggő kérdésben a bíróság határozatától is eltérhet. A lényeg ugyanakkor az, hogy a végleges nyugdíj megállapításakor a korábban folyósított nyugdíjelőleget beszámítják a nyugellátás összegébe.
A szabályokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 72. és 73. §-a tartalmazza.
Farkas András hírlevelére itt lehet feliratkozni.
