Magyar Péter miniszterelnök augusztus végén bejelentette, hogy 2027. januártól 120 ezer forintra emelik az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Rendelet még nincs, tehát a pontos részletek nem ismertek.
Farkas Andrást a 24.hu annak kapcsán kereste meg, hogy elterjedt: nem minden kisnyugdíjas kaphatja meg a januártól életbe lépő legkisebb öregségi nyugdíjat, és például azokra, akik katáztak vagy részmunkaidőben dolgoztak, nem vonatkozik majd az új szabály.
A nyugdíjszakértő szerint a szolgálati idő helytelen értelmezéséből adódhatnak az elterjedt hírek.
Az öregségi nyugdíjnak két feltétele van: be kell tölteni hozzá a hivatalos nyugdíjkorhatárt, ami jelenleg 65 év, és legalább húsz év szolgálati idővel kell rendelkezni - kezdte a magyarázatot Farkas András. A Nők40 kedvezményes nyugdíj teljes értékű öregségi nyugdíjnak számít, vagyis az e körbe tartozókat is bizonyosan érinti az emelés.
Farkas András arra is rámutatott hogy az öregségi nyugdíj másik feltétele, a húsz év szolgálati idő a nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati időt jelenti. Ennek pedig nincs köze a nyugdíjszámítás során alkalmazott speciális szabályokhoz, tehát a szolgálati idő arányosításához.
Az arányosítás tehát valóban szóba jöhet például a katásoknál vagy a részmunkaidősöknél. De a szolgálati időt kizárólag a nyugdíjszámítás során kell arányosítani, vagyis az arányosításnak nincs köze a nyugdíjjogosultság megítéléséhez - hangsúlyozta a portálnak.
Mindez azt jelenti tehát, hogy teljes öregségi nyugdíjasnak számítanak az érintettek, ha betöltötték a korhatárt, és megvan a 20 év szolgálati idejük. Azaz nem zárják ki őket a minimálnyugdíj emeléséből - mondta a nyugdíjszakértő.
Farkas András heti hírlevelében egy másik fontos témát boncolgatott: mennyivel nőhet jövőre a valorizációs szorzó.
A valorizáció lényege, hogy az életpálya során az 1988 óta figyelembe vehető korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez igazítani. A valorizációs szorzók az országos nettó átlagkereset egyes években történő nominális növekedését tükrözik (vagyis nem a reálkereset alakulásától függenek).
2027-ben történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2025-ben és előtte elért keresetekre vonatkozik majd, amelyeket a 2026-os országos nettó átlagkereseti szinthez kell igazítani. A jövőre, 2027-ben alkalmazandó valorizációs szorzók előreláthatólag szintén kilenc százalék körüli mértékben haladhatják meg az idei, 2026-os szorzókat. (A KSH legutóbbi gyorsjelentése szerint 2026. júliusban a nettó átlagkereset 9,1%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. A valorizáció végleges mértékét a 2026. január-decemberi nettó átlagkereseti nominális növekedési adat alapján lehet majd meghatározni. Erre 2027. március végén kerülhet sor.)
A valorizáció révén megvalósuló értékkövetésre a magyar nyugdíjszámítási eljárás során feltétlenül szükség van, hiszen ennek hiányában a sok évvel ezelőtti keresetek természetes inflációs elértéktelenődését nem korrigálná a számítás.
