Az idei év első nyolc hónapja nem alakult túl fényesen a jelzáloghitelek szempontjából: az augusztus végéig megkötött, 66,2 milliárd forint összegű szerződés 8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A jegybank adatai szerint júniustól augusztusig 29,8 milliárd forint értékben kötöttek új szabad felhasználású jelzáloghitel-szerződéseket a bankok.
Igaz, aki szerződött, több pénzt vett fel. A 66 milliárd forint 3 500 szerződésből adódott össze, amelynek alapján az egy ügyletre jutó átlag 19,2 millió forint környékén alakult. Sőt, a BiztosDöntés.hu számításai szerint az idén augusztusban már 22,6 millió forintot ért el az egy szerződésre jutó átlag, amelyre korábban még nem akadt példa.
Kamatban a személyi kölcsön és a szabad felhasználású jelzáloghitel között minimális a különbség. Szabad felhasználású jelzáloghitelre már vannak 9 százalék alatti kamatajánlatok is, személyi kölcsönnél valamivel 9 százalék felett kezdődik a legolcsóbb ajánlat.
A legélesebb választóvonal a két hiteltípus között a fedezet. A személyi kölcsönhöz nem kell ingatlan, a bank csupán a rendszeres jövedelmünket vizsgálja. Ezzel szemben a jelzáloghitelhez fel kell ajánlani egy megfelelő értékű ingatlant (lakás, ház). Ha nem rendelkezünk ilyennel, vagy nem szeretnénk megkockáztatni az otthonunkat, a személyi kölcsön az egyetlen opció.
Ha a felvehető összegek nézzük, akkor személyi kölcsönnél 15 millió forint a plafon. Jelzáloghitel sokkal nagyobb lehet a maximum.
Személyi kölcsönnél rendkívül gyors ügyintézés. Ha minden dokumentum megvan, akár 24-48 órán belül a számlánkon lehet az összeg, hiszen nincs szükség értékbecslésre és földhivatali ügyintézésre. Jelzáloghitelnél a bírálati idő jóval hosszabb, általában 4-6 hét. Ingatlanértékbecslőt kell fogadni, közjegyzői okiratba kell foglalni a szerződést, és be kell jegyezni a jelzálogjogot.
