Egy több ezer céges autót vizsgáló elemzés szerint egyetlen év alatt több mint 4700 káreseményt regisztrált az Arval Magyarország, és a járművek közel fele legalább egyszer szervizbe került valamilyen sérülés miatt. A leggyakoribb károk élén a felverődő kavicsok és kövek okozta sérülések állnak, 37,3 százalékos aránnyal, ezt követik a parkolási károk 23,1 százalékkal - írja az Economx.
A lista további helyein a tolatás közbeni sérülések, a sávváltásból eredő ütközések, a ráfutásos balesetek és a vadátfutások szerepelnek, de mind-mind 5 százalék alatti aráányal. A szakemberek szerint bár ezek sokszor kisebb sérülések, összességében jelentős költséget és adminisztrációs terhet jelentenek a cégeknek, különösen akkor, ha a felelősségi kérdések tisztázása is időigényes.
A 10 leggyakoribb káreredet:
1. Felverődő kavics, kő okozta sérülések – 37,3 százalék
2. Parkolási károk – 23,1 százalék
3. Tolatás közbeni károk – 3,7 százalék
4. Másik fél sávváltása – 3,4 százalék
5. Hátulról történő ütközés – 3,3 százalék
6. Vadátfutás – 3,3 százalék
7. Jármű feletti uralom elvesztése – 3,2 százalék
8. Általános ütközés – 3,0 százalék
9. Másik fél tolatása – 2,9 százalék
10. Több ok együttesen – 2,5 százalék
Az Arval elemzése rámutat: üzleti szempontból nem feltétlenül a legsúlyosabb balesetek a legdrágábbak, hanem a gyakori, kisebb károk, amelyek állásidőt és szervezési terhet okoznak.
A flottakezelők szerint a megelőzés, a tudatos járműhasználat és a jól szervezett kárkezelési folyamatok kulcsszerepet játszanak a költségek csökkentésében. Az online kárbejelentési rendszerek és a vezetéstechnikai képzések például jelentősen mérsékelhetik a kockázatokat, és hozzájárulhatnak a vállalati flották hatékonyabb működéséhez.
A januári kemény mínuszok megtették a hatásukat az utakon. Egyre több a lyuk, amibe gépjárművel belehajtva könnyen kárunk keletkezhet. Nagyjából a kátyúkárok felét fizetik az illetékes útkezelők a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége szerint. A nem megfelelő dokumentáció az elutasítás egyik fő oka. Az úthibákra emlékeztető jelzőtáblákhoz tartozó útszakaszokon sem jár a kártérítés csak speciális kátyúbiztosítás esetén.
Lakott területen főszabály szerint az önkormányzat felelős az utak állapotáért, illetve az úthibák okozta károkért – Budapesten a fő- és tömegközlekedési útvonalakon a Budapest Közút Zrt. –, míg azon kívül a Magyar Közút Nonprofit Zrt.
Megfelelő dokumentációnak leginkább hatósági jegyzőkönyv vagy tanúk igazolása számít, illetve érdemes minél több fényképet készíteni, a sérült alkatrészeket pedig az eljárás végéig megőrizni – figyelmeztetnek.
Aki biztosra akar menni, az akár évi 4-5 ezer forintért is tud kátyúbiztosítást kötni - írtuk a közelmúltban.
