Három hiba, ami csökkentheti az esélyeket:
1. Testreszabás hiánya
A toborzók szerint az egyik leggyakoribb hiba, ha valaki sablon önéletrajzzal pályázik több pozícióra és nem igazítja az adott hirdetésre a CV-t.
2. Zűrzavaros, átláthatatlan struktúra
Ha egy önéletrajz nem áttekinthető 30 másodperc alatt, az már az első körben hátrányt jelent. A rendezetlen vagy túlzsúfolt önéletrajz sokszor többet árul el a pályázóról, mint maga a szakmai múlt, a precizitás és a strukturált gondolkodás hiányát is jelezheti.
3. Csak feladatok, eredmények nélkül
A „felelős voltam érte” típusú mondatok ma már nem elegendők. A HR és a vezetők konkrét eredményeket keresnek, pénzügyi hatásokat, hatékonyságnövekedést, folyamatjavítást vagy mérhető üzleti eredményeket.
A legtöbb nagyvállalatnál ma már mesterséges intelligencia (AI) is részt vesz az önéletrajzok előszűrésében. Felmérések szerint a jelentkezők akár 70%-a még azelőtt kiesik, hogy egy HR-es meglátná az önéletrajzát, pusztán azért, mert a dokumentum nem tartalmazza a megfelelő kulcsszavakat vagy nem felel meg az ATS-rendszerek elvárásainak. A jelöltkezelő rendszerek (vagy angolul Applicant Tracking Systems, ATS) nemcsak a formát, hanem a tartalmat is elemzik, és kulcsszavak alapján döntik el, hogy egy pályázat egyáltalán eljut-e egy emberhez. Ha nincsenek benne az adott pozícióhoz megfelelő szakmai kifejezések vagy az önéletrajz struktúrája nem áttekinthető, a rendszer könnyen kiszűrheti a jelöltet még az első körben.
"A K&H toborzási tapasztalatai azt mutatják, hogy a sikeres pályázók nem egyszerűen önéletrajzot írnak, hanem tudatosan kezelik a saját szakmai márkájukat. A kulcs a testreszabás, az eredményközpontúság és a folyamatos frissítés. Ehhez azonban elengedhetetlen a naprakész tudás és a folyamatos fejlődés iránti nyitottság. A hatékony álláskereső nem az, aki a legtöbb helyre jelentkezik, hanem az, aki a leggyorsabban és legpontosabban tudja megmutatni az értékét.” – mondta Medvey Leila, a ban HR vezetője.
