Amióta létezik számítástechnika, a világ folyamatosan megváltást vár az iparágtól. Nem csoda, hiszen sci-fi könyvek és filmek hirdették már a tényleges technológia megjelenése előtt is, hogy egyszer majd a gépek dolgoznak, gondolkodnak, rendszereznek helyettünk.
Az tény, hogy már a legelső számítógépek is hihetetlen könnyebbséget hoztak a tudományba, az üzleti életbe, és szép lassan szinte minden munkakörbe. Ezután pedig folyamatosan bővülni kezdtek a lehetőségek, megjelent a mobilkommunikáció, az internet, a felhő és legújabban a mesterséges intelligencia. (A mesterséges intelligenciára a cikk további részében a nemzetközileg elfogadott AI rövidítéssel fogunk hivatkozni. A szerk.) A piac szereplői pedig természetesen minden egyes új, kapcsolódó technológiai ugrást azonnal kineveztek a szeletelt kenyér utáni legnagyobb találmánynak. Emlékezzünk csak az egyik Agymenők epizódra, amikor még egy hajcsatot is digitális képességekkel akartak ellátni, mondván: "minden menőbb, ha Bluetooth van benne". Ez ma is igaz, csak épp az AI felirat virít minden egyes újonnan kiadott mobilon, okoskütyün, de még gyerekjátékokon vagy alapszintű képretusáló appokon is.
Értelemszerűen a felhasználók fejében most kell letisztulnia annak, mit jelent pontosan az AI - és mit nem. Ahogy a hajcsatba is felesleges Bluetooth-képességeket építeni, szép lassan az is kiderül, hogy a mesterséges intelligencia nem való mindenre, ráadásul sokszor csak hangzatos marketing-jelzőként aggatják rá olyasmikre, amikben valójában egy teljesen hagyományos szoftver dolgozik.
Lényegében elmondható, hogy minden egyes új IT-találmány képes volt új szintre emelni a digitalizáció szintjét, de azonnal fontos megjegyezni, hogy ez nem egy azonnali, egyértelmű ugrást jelentett a következő lépcsőfokra mindenki számára. A fejlődés fokozatos, erre jó példa lehet a felhő technológia (cloud). Az ezredforduló környékén ez volt a vállalati informatika első számú buzzwordje, és valóban sokak professzionális életét könnyítette meg a telephelyek és munkacsoportok közötti kollaborációban, a szoftverekről szolgáltatások felé mozduló munkavégzésben. De az igazi áttörés akkor érkezett el, amikor az átlagfelhasználó (a közismert szlengben a "Mari néni") is felfogta az értelmét, sőt ráébredt a hasznosságára. Ez pedig közel húsz évvel később következett be, nagyrészt egy nem várt külső hatás, a világjárvány által megtolva.
Akkor az informatika által kevésbé érintettek is gyorsan felfogták, hogy felhő alapú technológiák, többek között a távmunka vagy a streaming konkrétan életet mentett a kritikus időszakban. Így aztán nem csoda, hogy most már minden szinten az életünk része a technológia, de még Mari néni is a hétköznapi szlengbe beépülve használja azt a kifejezést, hogy „az orvos feltöltötte a receptjeit a felhőbe”.
Az AI ugyanezt a folyamatot járja végig. Az üzleti életben, ipari automatizálásban már jelen van egy ideje, de a nagy többség még csak most ismerkedik a kifejezéssel. Hol azáltal, hogy vicces fotókat és kisvideókat tudnak generálni vele a közösségi médiára, hol azért, mert a ChatGPT és társai egy teljesen újszerű interakciós módszerrel ismertetik meg őket.
A digitalizáció terén a mesterséges intelligencia mindenképpen ismét fellendülést fog hozni, de a fentiekből láthatóan megint csak több sebességfokozatban, valamint még jó ideig mást és mást fog jelenteni különféle felhasználói köröknek.
A nagy nyelvi modellek, tehát a ChatGPT, a Google Gemini, valamint az egyre több hasonló jelentkező képében mindenesetre egy komoly "szintugrató" érkezett. Ez ugyanis ismét arra képes, mint amire a Windows volt a parancssorok kora után, vagy az első iPhone a kijelzőkoppintgatással: az eddigieknél egyszerűbb és természetesebb módját kínálja annak, hogy bárki, és ez esetben tényleg bárki képes legyen kihasználni a legmodernebb technológiák erejét. Most már senkinek nem kell megküzdenie azzal, hogy a legmegfelelőbb keresőkifejezéseket találja meg az interneten, a "legjobb étterem Budapest" helyett simán, az életben is használt nyelv, sőt akár élő beszéd segítségével is rátalálhat arra, amit keres. Visszakérdezhet, beszélgethet, pontosíthat, miközben az AI ráadásul egy sor háttéradattal segíti a leghasznosabb válaszok megtalálását.
A szakértői vélemények szerint a szintlépés folytatásához, vagy inkább bebiztosításához két területen kell lépni. Az egyik az oktatás és szabályozás, hogy a felhasználók jól és jóra tudják fordítani a rájuk szakadt friss lehetőségeket. A másik pedig a gyártók és fejlesztők kezében van: ideje olyan új eszközöket tervezni, amelyeken már nem csak jól hangzó porhintés az AI felirat, hanem valóban arra szánt célgépek. Igen, Mari néninek (is).
Persze minden új technológiával kapcsolatban felmerül, hogy hogy áll mindez Magyarországon és a közvetlen környezetünkben. Ha a felhőhöz térünk vissza, ott is végig kellett járni egy csomó stációt például az adatkezelés és adatbiztonság terén, és persze rá kellett szoktatni az embereket arra, hogy a lokális szoftverekhez képest miben segít, milyen új lehetőségeket hordoz az átállás.
Az AI-jal kapcsolatban a jelenlegi kutatások szerint ismét némi hátrányban van az ország: a KPMG februárban publikált tanulmánya szerint a közép-kelet európai régióban a világátlaghoz képest még kevesebben alkalmazzák a technológia által nyújtott lehetőségeket és jóval kevesebben vettek részt kapcsolódó képzéseken.
A globális mutató 66% környékén alakul, ha azt nézzük, hogy a megkérdezettek használnak-e rendszeresen AI-eszközöket, a régiónkban ez mindössze 59%. A képzések terén a világszintű 39% helyett a környékünkön csak 30% válaszolt úgy, hogy már tanult ehhez kapcsolódó témában. Ha pedig régiós szint helyett csak Magyarországra fókuszálunk, még rosszabb a helyzet, itthon csupán a válaszadók 19 százaléka vett részt bármilyen AI-jal kapcsolatos képzésen.
Ami legalább ennyire aggasztó, az a szabályozások témaköre. Ez már globális szinten is nagyon gyengén áll: az embereknek csak 17 százaléka tud arról, hogy egyáltalán léteznek regulációk a területen. Magyarország, Csehország és Szlovákia megkérdezettjeinek pedig csupán 10 százaléka jelezte, hogy ismeri a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályozási keretrendszereket.
Miért fontos mindez? Elég csak az elmúlt hónapokban minden eddiginél jobban eldurvuló deepfake-kampányok, AI-videók, dezinformációs műveletek sokaságát megnézni, amik bizony pont a Mari nénikre céloznak. A technológia hihetetlenül sokra képes, és a megfelelő oktatás, felkészítés nélkül ma már nem is csak az alapvető képzettségűeket lehet megvezetni vele, néha bizony olyanok is bedőlnek egy teljesen digitális kreálmánynak, akik korábban felismertek mondjuk egy Photoshop-manipulációt. Másrészt pedig a létrehozói oldal is profitál az egyelőre vadnyugati, pontosabban vadkeleti szinten szabályozatlan környezetből, a sok jogi rés és kiskapu között navigálva bárki mondhatja, hogy az általa készített tartalommal minden rendben van.
Arról ne is beszéljünk, hogy az AI hogyan alakítja át a professzionális világot. És itt nem arra célzunk, hogy "a robotok elveszik a munkánkat", hiszen ennek egy része valamilyen szinten igaz, de nem feltétlenül rossz. Az autók megjelenésével valóban kevesebb igény volt kocsisra és lócsutakolóra, viszont megannyi új munkakör jött létre az autószerelőtől a sofőrig, ilyen az élet. Mostani esetet nézve, amikor az AI például egy vállalatirányítási rendszerben átvesz adatgyűjtési, statisztikai feladatokat, az "emberi" munkatársak már valóban a kreatív elemzéssel, az adatok pontos ismeretét felhasználó tervezéssel foglalkozhatnak.
De közben van árnyoldal is: a kreatív szakmáknak komoly belső válságot okoz az új világ, amikor például a Spotify lejátszási listáit egy mindennemű emberi beavatkozás nélkül generált dalokkal, Midjourney-profilképekkel rendelkező kamuzenekar uralja, vagy amikor egy újság szerkesztőségében a fotóst azzal pattintják le, hogy az adott cikkhez két mondattal generálnak egy illusztrációt.
Az előbb vadkeleti helyzetekről beszéltünk, de ez leginkább a szabályok alkalmazására vonatkozik, hiszen ettől még keretrendszer létezik - egyszerűen arról van szó, hogy most alakul ki az a precedens-tömeg, amiből látni lehet, hogy a törvény betűjét pontosan hogyan is lehet ráhúzni az egyes helyzetekre.
Magyarországra az Európai Unió harmonizált szabályai vonatkoznak ebben a témában is, ami egyébként komoly és egyben gyors keretrendszert is jelent. Az EU mesterséges intelligenciával kapcsolatos rendeletcsomagja, az úgynevezett AI Act a világ első átfogó kapcsolódó szabályozása. Magyarország tavaly novemberben fogadott el minden olyan törvényt és kormányrendeletet, amelyek itthon is segítik az EU-s direktívák érvényesítését. Már 2025. szeptember elején megjelent Magyarország felülvizsgált Mesterséges Intelligencia Stratégiája, amely a 2025-2030 közötti időszakra rögzít intézkedéscsoportokat, jelöl meg kiemelt területeket, és jelzi mind az MI-Tanács, mind pedig az MI-Hivatal létrehozatalának intézkedési tervét. Ez hat alapozó pillérből áll: Szabályozás és biztonság, Alkalmazások ösztönzése és fejlesztése, Infrastruktúra, Kutatás, fejlesztés, innováció, Oktatás és kompetencia-fejlesztés, valamint Adatgazdaság.
A kifejezetten tiltott AI-alkalmazások közé tartozik többek között az olyan szubliminális technika alkalmazása, amely az adott személy tudatán kívül, manipulatív vagy megtévesztő módon működik, és célja vagy hatása az egyén vagy csoport magatartásának torzítása, rontva ezzel a tájékozott döntéshozatal képességét. A hazai jogrendszerben az ilyen cselekedet közigazgatási bírságot von maga után, akár 13,3 milliárd forintig. Ezek az összegek nem véletlenül ilyen magasak – a cél az, hogy még a legnagyobb technológiai óriásokat is eltántorítsák a szabályok megsértésétől. Mindezt az úgynevezett MI piacfelügyeleti hatóság bírálja el, amely a nemzetgazdasági miniszter alá tartozik, a bejelentő hatósági feladatokat pedig a Nemzeti Akkreditáló Hatóság látja el.
Természetesen ez néha ellentétben áll a nagy technológiai cégek, az egyre több AI-platformot és felhasználási módot kínáló óriások törekvéseivel. A szakértők szerint közöttük és a hatóságok között mindig lesz egyfajta húzd meg - ereszd meg harc, de ha minden jól megy, az észszerű szabályozások megvédhetik a felhasználókat. Legalábbis nagyon reméljük.
(A cikket élő ember írta, LLM chatbotok használata nélkül.)
Olvasd el ezt is!
