Az Európai Unió egészében javult a helyzet. 2025-ben a 16 év felettiek 16,5 százaléka használt naponta ilyen terméket, szemben a 2022-es 17,5 százalékkal. A lakosság 77,5 százaléka egyáltalán nem használt ilyen terméket, vagy az adatfelvételt megelőző egy évben nem fogyasztott belőle.
Magyarország minden korcsoportban az uniós átlag felett áll. A legmagasabb arányt a 35–49 éveseknél mérték, ahol a magyar érték 23,8 százalék volt, míg az EU átlaga 21,3 százalék. A 25–34 évesek és az 50–64 évesek körében egyaránt 22,2 százalék volt a hazai arány.
A legkevesebb napi fogyasztót a 65 év felettiek között találták, de itt is magasabb volt a magyar adat az uniósnál. Magyarországon 10,6 százalék, az EU-ban 9,1 százalék tartozott ebbe a körbe.
Egyetlen korcsoportban romlott a helyzet Magyarországon. A 16–24 évesek között 2022-ben még 13,8 százalék volt a napi használók aránya, 2025-re ez 15,3 százalékra nőtt. Az EU-ban ezzel szemben minden korcsoportban csökkent a mutató.
Sokaknak egyáltalán nem okoz meglepetést, hogy Bulgária áll a lista élén 26,3 százalékkal, az már annál inkább, hogy őt Svédország követi 23,9, Horvátország pedig 23,6 százalékkal. A legalacsonyabb arány Hollandiában jött ki, mindössze 9,9 százalékkal. Magyarország 2025-ben a tizedik legmagasabb értéket érte el az unióban, ami javulás a 2022-es hetedik helyhez képest.
Összesen 17 tagállamban csökkent a napi fogyasztók aránya. A legnagyobb javulást Spanyolországban és Luxemburgban mérték, egyaránt 2,1 százalékpontos csökkenéssel. Horvátországban és Litvániában viszont 2,7 százalékponttal nőtt az arány.
(Eurostat)
