A termelés visszaesése nagyrészt folyamatosnak mondható, csupán 2004 és 2007 között volt egy átmeneti növekedési időszak. A hanyatlás mögött több tényező áll: az előállítási költségek emelkedése, a járványhelyzet miatti keresletcsökkenés és a klímaváltozás hatásai mellett a fogyasztói preferenciák átalakulása is számottevő. A sörgyártás szempontjából kulcsfontosságú sörárpa terméshozamát és minőségét egyre inkább befolyásolják a szélsőséges időjárási viszonyok, ez pedig a sörök ára mellett az ízvilágra és a beltartalmi értékekre is hatással van.
A gyártással párhuzamosan a hazai sörfogyasztás is jelentősen visszaesett: míg 1990-ben az egy főre jutó éves sörmennyiség meghaladta a 105 litert, 2023-ban már csak 64,5 liter volt, ami 37%-os csökkenést jelent. A legmarkánsabb visszaesés 1990 és 1993 között történt. 1999 és 2007 között átmenetileg ismét nőtt a kereslet, ezt követően azonban újra csökkenő pályára állt a fogyasztás.
Ahogy az Agrárszektor kiemeli, a mennyiségi visszaesés mellett a piac jelentős szerkezeti átalakuláson ment keresztül. Az elmúlt években több kisüzemi, kézműves sörfőzde jött létre, amelyek nem tömegtermelésre, hanem különleges, egyedi receptúrákra és szűk fogyasztói körök kiszolgálására fókuszálnak. Emellett folyamatosan nő az ízesített, illetve alkoholmentes és alacsony alkoholtartalmú sörök aránya a piacon. A nagy gyártók is alkalmazkodtak az új igényekhez, és egyre nagyobb számban dobják piacra az alkoholmentes változatokat, amelyek különösen vendéglátóhelyeken és szórakozóhelyeken váltak népszerűvé. A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács júniusi felmérése is megerősítette: a fogyasztók egyre gyakrabban választanak egészségtudatosabb alternatívákat.
