Budapesten mindössze 1,8 százalékos éves drágulás volt megfigyelhető, ezzel szemben vidéken 6,7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak.
A fővárosi piacon a legtöbb kerületben 250-300 ezer forint közötti árszint tekinthető irányadónak, ugyanakkor jelentős a szórás az árakban.
- A II. és III. kerületben az átlagos bérleti díj már átlépte a 300 ezer forintot, míg
- a VIII. kerületben, illetve a külső pesti városrészekben 200 ezer forint körüli árszinttel találkozhatnak a bérlők.
A piac egyik legfontosabb fejleménye, hogy az áremelkedést egyre inkább a nagyobb lakások hajtják. Budapesten a háromszobás lakások ára 6,5 százalékkal emelkedett, miközben a kisebb lakások bérleti díja gyakorlatilag nem változott.
Vidéken hasonló folyamatok figyelhetők meg, de erőteljesebb eltérésekkel. Az egyetemi városok közül Debrecen a legdrágább, ahol az átlagos bérleti díj eléri a 190 ezer forintot, míg Kecskeméten mindössze 136 ezer forint az átlag.
A háromszobás lakások bérleti díja 13 százalékkal nőtt egy év alatt, ami közel kétszerese a budapesti ütemnek, miközben a kisebb lakások ára itt is lényegében változatlan maradt - írja a Portfolio.
Aki pedig lakást vásárolna, annak rossz hír: az MNB adatai szerint a magyarországi lakásárak 2025 utolsó negyedévében 23,5 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban – ez az egyik legmagasabb éves növekedési ütem az elmúlt két évtizedben. Éves szinten reál értelemben 19 százalékkal emelkedtek az árak – ez azt jelenti, hogy infláció felett emelkedtek ilyen mértékben.
Éves szinten már közelednek az arányok: Budapest 26,0%, a vidéki városok 24,8%, a községek 18,3% pluszban zártak.
Az országos átlag mögött éles regionális különbségek húzódnak meg. A legjobban a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld teljesített: ezeken a területeken a városokban egy év alatt 31,2, illetve 30,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak – kétszer annyival, mint amennyit az Észak-Alföldön mértek (16,0%).
