Az adatokból kiderült, hogy országos szinten egyedül a községek és nagyközségek tudtak összesített lakosságszám-növekedést felmutatni. Összesen közel 600 fős emelkedést értek el.
Azonban a növekedés eloszlása rendkívül egyenetlen. Ha a településeket a legközelebbi megyei jogú várostól, vármegyeszékhelytől vagy Budapesttől mért távolságuk szerint vizsgáljuk, egy korábban sosem látott összefüggés rajzolódik ki.
A megyei jogú városoktól és Budapesttől 25-30 kilométeres távolságon belüli községekben élők száma összesen 3100-3350 fővel bővült egyetlen év alatt. Amint azonban átlépjük ezt a lélektani határt, a legkisebb települések népességmegtartó ereje meredeken zuhanni kezd. Másként fogalmazva ez a 25-30 kilométeres sáv a magyar ingatlanpiac egyik motorja - értékeli a helyzetet Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: A vásárlóknak ez a távolság még vállalható kompromisszum közlekedési szempontból. Ugyanakkor a lakóingatlanok árát nézve ezek a települések jóval olcsóbbak lehetnek. Itt akár 30-80 százalékkal alacsonyabb árakkal is találkozhatnak a lakásvásárlók, ezért az árelőny milliós vagy tízmilliós nagyságrendű megtakarítást jelenthet számukra.
A lakosságszám-növekedési toplistát olyan agglomerációs települések vezetik, mint Biatorbágy, Göd, Gárdony vagy Velence. Utóbbiaknál lényeges, hogy bár Budapesttől mért távolságuk valamivel meghaladja a 30 kilométert, a település két centrum (Budapest és Székesfehérvár) agglomerációs övezetébe is beletartozik.
Tavaly nyáron még a 2024-es KSH adatokat idéztük az országon belüli népességmozgásokról, amely erősíti a fent leírt trendet. Évente átlagosan 564 ezer magyar költözött el 2018 és 2024 között más városba úgy, hogy az országot nem hagyta el. Budapesten 1000 lakosra 1,9 fő volt a bevándorlási többlet – azaz ennyivel többen költöztek be, mint ahányan elmentek a városból. A legvonzóbb egyébként a Velencei-tó partja volt, a gárdonyi járásba – amely a tó körüli összes települést magába foglalja – ezer lakosra 16-tal több beköltöző jutott, mint ahány kiköltöző. A lista ellenkező végén a záhonyi járást találjuk, ahol ezer lakosra 18,9 fős fogyás a mérleg, de az ország északkeleti csücskében egymás mellett találjuk azokat a járásokat – sátoraljaújhelyi, cigándi, kisvárdai, vásárosnaményi, fehérgyarmati, baktalórántházai –, ahol ezer főre 10-nél nagyobb a kivándorlási arány. 2024-ben például Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében egyetlen olyan járás sem akadt, ahol pozitív vándorlási mérleg lett volna.
