A friss, országos felmérés eredményei alapján a magyarok 65 százaléka saját ingatlanban él, majdnem minden ötödik honfitársunk pedig lakást bérel. Jelentős különbség látszik ugyanakkor a főváros és a kisebb települések között, mivel Budapesten jóval kevesebb embernek van saját otthona (58%), mint a falvakban (74%). Ezzel párhuzamosan a budapestiek harmada (33%) bérlő, a falvakban viszont mindössze a lakosság 6 százaléka lakik bérleményben. Hasonlóan markáns eltérés rajzolódik ki az egyes korosztályok között is: míg a 60 év felettiek döntő többsége (82%) lakástulajdonos, addig a 30 év alattiak kevesebb mint egyharmada mondhatja ezt el magáról. A nemek terén azonban nincs érdemi különbség, mivel a férfiak 67 százaléka, míg a nők 64 százaléka rendelkezik lakóingatlannal.
A válaszadóknak csak alig több mint egyharmada elégedett teljes mértékben aktuális lakóhelyének biztonságával, valamint a lakás méretével és a szobák számával. Az ingatlan műszaki állapotában pedig csupán a megkérdezettek negyede nem talál semmilyen kivetnivalót.
Lakásvásárláskor a magyarok alig több mint negyedének (27%) nem kellett semmilyen kompromisszumot vállalnia. Sőt a maximálisan elégedettek aránya még kisebb a fővárosban élők (18%) és a 30–39 év, valamint az 50-59 év közöttiek (23%) körében. A döntések mögött elsősorban pénzügyi okok álltak, a következő megoszlásban: a válaszadók nem akartak banki kölcsönt felvenni (33%), kevés volt az önerő (28%), vagy a jövedelmükre nem kaptak elég hitelt (18%). Emiatt a legtöbben a tervezettnél kisebb lakást vagy házat választottak (24%), valamint rosszabb minőségű ingatlan mellett döntöttek (24%). De olyanokból is bőven akadt, akik nem tudtak garázst vagy tárolót venni (19%), illetve távolabb (17%) és rosszabb környéken laknak (11%), mint amit eredetileg elképzeltek.
A magyarok csaknem kétharmada (63%) elköltözne jelenlegi otthonából, ha tehetné. A legtöbben jobb kerületben vagy településen (25%) élnének, de jelentős részük nagyobb lakásra (23%) vagy új építésű otthonra vágyik (21%). A nők nagyobb arányban költöznének tágasabb ingatlanba, mint a férfiak, akik viszont gyakrabban választanának új építésű lakást.
Ugyan sokan vágynak rá, de jelenleg csak minden harmadik megkérdezett tervezi is, hogy a jövőben nagyobb lakást vagy házat vásárol. Az érdeklődők gyakran hitelben és előtakarékosságban gondolkodnak céljuk megvalósításához. Hliniczky Krisztián, az Anker Property ingatlanpiaci tanácsadó cég alapító-tulajdonosa az elmúlt 15-20 évben azt tapasztalta, hogy a hitelfelvétel sokak számára a leggyorsabb útnak tűnik a saját ingatlan megszerzéséhez, de ez önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy a vásárlók valóban olyan otthonhoz jutnak, amilyenre szükségük lenne. A rendelkezésre álló önerő, a hitelképesség és az ingatlanárak együttesen gyakran arra kényszerítik a vevőket, hogy a lokáció, a méret vagy az ingatlan állapota terén kompromisszumot kössenek. Márpedig egy akár 20–25 évre szóló pénzügyi elköteleződésnél különösen fontos lenne, hogy a megvásárolt ingatlan ne a kompromisszumok tárháza legyen, hanem hosszabb távon is valóban megfeleljen a család igényeinek és élethelyzetének.
A kutatás eredményei alapján a lakásvásárlók gyakran nem térképezik fel részletesen a lehetőségeiket, a magyarok háromnegyede még nem is hallott olyan, a hazai piacon is elérhető konstrukciókról, mint az életjáradékos ingatlanok vagy hozzájuk kapcsolódó lakás-előtakarékossági programok. Leginkább az idősebb, 60 év feletti válaszadók ismerik ezeket a megoldásokat (37%), miközben a 30 és 60 év közöttiek csupán ötöde találkozott ilyen ajánlattal. Hliniczky Krisztián szerint ezért is érdemes a lakáskeresőknek széles körűen tájékozódniuk, hiszen egy jól megválasztott konstrukció sokak számára hozzájárulhat ahhoz, hogy akár kompromisszumok nélkül, az igényeiknek leginkább megfelelő otthonhoz jussanak.
A felmérés az Anker Property megbízásából az Europion piackutató mobil- és webapplikációjával készült 2026. augusztus 24-én, 1873 fős mintán. A fent bemutatott eredmények országosan reprezentatívak a 16 év feletti lakosságra nézve, nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely településtípusa és régiója szerint. A felmérés statisztikai hibahatára 2,3%, azaz a fent bemutatott %-os eloszlások maximum ennyivel térhetnek el attól, amit a teljes magyar 16 év feletti lakosság lekérdezése eredményezett volna.
