Ami a melléképületeket illeti: ha nem műemlék, nincs helyi védettsége, és nem kapcsolódik más épületekhez, általában nem kell hozzá bontási engedély. Ide tartozik például a legtöbb garázs, nyári konyha, sufni, egyéb melléképületek. Gyakorlatilag, ha az épület önálló és nincs közös fala vagy tetője a szomszédokkal, a tulajdonos saját felelősségére lebonthatja - jűárt utána a Hóvége.hu oldal.
A helyi szabályozás is befolyásolhatja a a dolgokat, ezért nézzük át településünk HÉSZ-szabályait is.
A bontás után például gyakran kötelező a hatóságnak bejelenteni az ingatlan-nyilvántartásban történő állapotváltozást. Így a lebontott épület már nem fog szerepelni a telken. Emellett bizonyos esetekben, ha a bontás speciálisabb vagy mélyebb szerkezeteket érint (például pince), statikai szakvéleményt és kiviteli tervet igényel.
Érdemes körültekintőnek lenni a ház előtti, de már az utcán található fák, bokrok ültetésével és kivágásával. Súlyos bírság is járhat érte, mert az már a helyileg illetékes önkormányzat tulajdona. Hiába tekintjük a magunkénak - hívtuk fel korábban olvasóink figyelmét.
Amennyiben valóban súlyos problémát jelent egy utcai fa, úgy a jegyzőnél lehet kérni engedélyt a kivágásra. Általában a törés-, vagy kidőlésveszély, a járda járhatatlanná tétele számítanak elfogadható érvnek, ahogy az is méltányolható kifogás, ha a fa gyökérzete kárt tesz az épületben. Nem elégséges érv, hogy a fa árnyékolja a házat, szemetel a levélhullással, vagy nem lehet tőle parkolni.
Utcafronti faültetéskor a legjobb, ha egy kertészeti szakember segítségét kérik a lakók, ami azért is indokolt, mert vannak olyan invazív fajták, melyek közterületi telepítése tilos – a fehér akác, amerikai kőris, mirigyes bálványfa, kései meggy, vagy a zöld juhar -, ha ilyenek kerülnek a ház elé, akkor bírság is kiróható, és a fa eltávolításának költségeit is a lakóknak kell kifizetniük - írta blogjában Megyeri Szabolcs kertészmérnök.
