Két év alatt a felére esett az extrém gyorshajtáson ért sofőrök száma Magyarországon, miközben 2024-ben minden korábbinál több közlekedési bírságot szabtak ki. Az ORFK friss adatai azt mutatják, hogy a több százezres büntetéseknek komoly visszatartó ereje lehet – még akkor is, ha a szabályszegések összértéke új rekordot állított fel - írja a HVG.
Látványos fordulatot hozott a 2023-as év, amikor drasztikusan megemelték a gyorshajtási bírságokat. Az extrém sebességtúllépők száma ettől kezdve meredeken csökkent, és a 2024 augusztusától életbe lépő újabb drágítás tovább erősítette a folyamatot. Míg korábban évente 700–800 sofőr fizette ki a maximális, közel félmilliós bírságot, addig idén november közepéig mindössze 323 ilyen esetet rögzítettek. Hogy közvetlenül a bírságemelések hozták-e a visszaesést, nem bizonyított, de az időbeli egybeesés árulkodó.
Egész más jelenség rajzolódik ki a sztrádákon működő traffipaxok adataiból: sok autós ugyanis még a mérőkapuk alatt sem lassít. Egyes szakaszokon a forgalom jelentős része 120 km/óra feletti átlagsebességgel halad, ami azt mutatja, hogy a sebességtúllépés továbbra is tömeges. Ahol alacsonyabb értékek jelentek meg, ott a rendőrség szerint a torlódások torzították az adatokat.
Mindezek ellenére a bírságok száma történelmi csúcsot döntött: 2024-ben 858 ezer büntetést szabtak ki, több mint 56 milliárd forint értékben. A trend mögött a VÉDA-rendszer új kamerái, a trafiboxok gyors terjedése és a folyamatosan emelkedő bírságtételek állnak.
2024-ben 19 884-en haltak meg vagy sérültek meg közúti balesetben Magyarországon. Ez a szám nemcsak az előző évhez képest magasabb, de az elmúlt öt év második legrosszabb adata is. A tragédiák következtében 489 ember vesztette életét, ami meghaladja a járványév, 2020 halálozási számát (460), bár a 2019-es 602 fős adatnál alacsonyabb.
Az Európai Unióban ezzel szemben javulás tapasztalható: a halálos balesetek száma 3 százalékkal csökkent, a 27 tagállamban összesen 19 800 fő volt az áldozatok száma. A leglátványosabban Belgiumban, Bulgáriában, Dániában, Litvániában, Lengyelországban és Szlovéniában javult a helyzet. Ezek az országok jó úton haladnak afelé, hogy 2030-ra elérjék a közúti halálesetek és súlyos sérülések számának ötvenszázalékos csökkentését célzó, 2020-as uniós célkitűzést.
A legbiztonságosabb Svédországban autózni (20 haláleset egymillió lakosra), Máltán (21 fő/egymillió lakos) és Dániában (24 fő/egymillió lakos). A skála másik végén Bulgária (74 fő/egymillió) és Románia (77 fő/egymillió) található.
Magyarország az EU-s átlag (44 fő/millió lakos) felett áll 52 halálos áldozattal egymillió lakosra vetítve, így három hellyel visszacsúszott a rangsor 20. helyére - derül ki az uniós statisztikából.
