A kutatók 67, olyan japán hallgató hallásbeli pontosságát vizsgálták meg, akik angolt tanultak. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, az önkéntesek mennyire képesek észlelni a nem beszédhangok magasságában, hosszában és tónusában bekövetkező apró változásokat. A résztvevők agyának aktivitását fMRI-vizsgálatok segítségével mérték, miközben azok olyan angol magánhangzók megkülönböztetésére tettek kísérletet, amelyek a japán nyelvben nem fordulnak elő.
A kutatók arra jutottak, hogy minél jobban érzékeli valaki ezeket a változásokat, annál gyorsabban és pontosabban sajátították el az új nyelvek kiejtését. Emellett az is kiderült, hogy a többi nyelvtanulóhoz képest, az idegen nyelvű hangok feldolgozásakor kevésbé támaszkodtak az agy bal oldali szenzomotoros rendszerére. Ehelyett agyi aktivitásmintázatuk ahhoz hasonlított, mintha nem is beszédhangokat dolgozna fel. Mivel kevésbé zavarta őket az anyanyelvükben lévő hangzások, könnyebben tudták pontosan feldolgozni az új hangokat.
Ehhez képest azoknak, akiknek kevésbé állt rá a fülük a hangok megkülönböztetésére, az agyuk bal oldali, szenzomotoros rendszerét használták. Ők az ismeretlen hangok feldolgozásakor saját anyanyelvük kiejtési mintázatait vették alapul - írja a HVG.
Az eredmények angolul a Journal of Experimental Psychology szaklapban olvashatóak.
Magyarország továbbra is az utolsók között van az EU-ban a többnyelvű oktatás terén. Az Eurostat felmérése szerint 2023-ban az EU-s általános iskolások 6,4 százaléka tanult két vagy több idegen nyelvet, ami 2013-hoz képest emelkedést jelent, Magyarország viszont csupán 1,8 százalékkal szerepel a listán. A középiskolás korosztályban is hasonló a helyzet: az uniós átlag 59,5 százalék, míg Magyarország mindössze 6,1 százalékon áll.
Az élen Luxemburg végzett, ahol az általános iskolások közel 79 százaléka tanul legalább két idegen nyelvet. Lettországban, Görögországban és Észtországban is 35–37 százalék közötti az arány. A 11–15 évesek körében Finnország szinte minden tanulója (97,8%) két vagy több nyelvet sajátít el, és hasonlóan magas értékeket mértek Olaszországban, Máltán, Észtországban, Romániában és Portugáliában is (93–97%).
A leggyengébb mutatókat Írországban (5,4%), Magyarországon (6,4%) és Ausztriában (7,6%) mérték.
