A hó eltakarításának elmulasztása miatti baleseteknél a társasház felelősségét elsősorban a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívüli károkozásra vonatkozó szabályai alapján vizsgálják. A törvény kimondja a jogellenes károkozás általános tilalmát, míg az azt követő rendelkezések a kártérítési felelősség feltételeit határozzák meg. Ennek értelmében, ha a társasház nem gondoskodik a közös területek biztonságos használatáról, és ennek következtében valaki megsérül, a károsult kártérítést követelhet.
A bírói gyakorlat következetes abban, hogy a társasház köteles a közös tulajdonú területeken a biztonságos állapot fenntartására. A Kúria döntései szerint a felelősség akkor állapítható meg, ha a hó- vagy síkosságmentesítés elmaradása és a baleset bekövetkezése között okozati összefüggés van, és a társasház nem tudja kimenteni magát azzal, hogy minden elvárható intézkedést megtett volna.
A közös képviselő feladatait és felelősségi körét a társasházakról szóló törvény határozza meg: a közös képviselő köteles a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, valamint minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében.
Ez a jogszabályhely általános kötelezettséget ír elő, amelybe a közös tulajdon biztonságos használatának biztosítása is beletartozik. Ennek része lehet a hó- és síkosságmentesítés megszervezése, a szükséges vállalkozói szerződések megkötése, valamint az épület állapotával összefüggő karbantartási feladatok koordinálása.
Amennyiben a közös képviselő ezeket a kötelezettségeit elmulasztja, és ez kárt okoz, a felelősség vizsgálata polgári jogi alapon történik. A hóeltakarítási feladatokat tehát külön szerződésben érdemes rögzíteni.
Családi házaknál a helyzet egyszerűbb: a tulajdonos köteles a járdát és a járda melletti területeket tisztán tartani. Budapesten külön szabályozás vonatkozik a járdán áthaladó kerékpárutakra is, melyek tisztántartását szintén az ingatlantulajdonosnak kell biztosítania. Albérleteknél ajánlott a bérleti szerződésbe foglalni a hóeltakarítási kötelezettségeket, ellenkező esetben az ingatlantulajdonosra hárul ez a feladat. Irodaházak, boltok és egyéb nem lakás céljára használt ingatlanok esetében az önkormányzatok döntenek, de általában az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója felelős a tisztaságért. (Forrás: A THT hírlevele)
Olvasd el ezt is!
