A szilva története több ezer évre nyúlik vissza: már a rómaiak is termesztették, a középkorban kolostorkertekben gondozták, Amerikába pedig a 17. században vitték el a telepesek. Napjainkban friss és aszalt formában is kedvelt, egyáltalán nem véletlenül. Az egyik legnagyobb előnye magas antioxidáns-tartalma: a benne található antocianinok és fenolos vegyületek segítenek semlegesíteni a sejtkárosító szabad gyököket, csökkentve a rák és a korai öregedés kockázatát. A C-vitamin erősíti az immunrendszert, különösen stresszes időszakban, amikor a szervezet védekezőképessége gyengülhet.
A szilva kiváló rostforrás is. A vízben oldódó rostok hozzájárulnak a koleszterinszint csökkentéséhez és a méreganyagok kiürítéséhez, míg a vízben nem oldódó rostok segítik az emésztést – nem véletlen, hogy az aszalt szilva a legismertebb természetes hashajtó.
A koleszterinszintre gyakorolt jótékony hatásán túl a szilva védi a kardiovaszkuláris rendszert is. K-vitaminja és gyulladáscsökkentő vegyületei óvják az ereket, csökkenthetik a cukorbetegség, az Alzheimer-kór vagy a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.
Kutatások szerint az aszalt szilva az agy működésére is kedvezően hat: csökkenti az idegrendszeri gyulladásokat, javítja a memóriát és a tanulási képességet. A polifenolok és a kálium pedig a csontok egészségéhez járulnak hozzá, növelve a csontsűrűséget, és csökkentve a törések esélyét – különösen a posztmenopauzás nőknél, írja a Magyar Mezőgazdaság.
