Tovább romlott a helyzet az állami egészségügyben: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) legfrissebb adatai szerint június 8-án 35 623 beteg szerepel a három leghosszabb műtéti várólistán. A csípőprotézis-, térdprotézis- és szürkehályog-műtétekre legalább 60 napja várakozók száma egyetlen év alatt mintegy 21 százalékkal emelkedett, ami jól mutatja az ellátórendszerre nehezedő egyre nagyobb nyomást - írja az Economx.
A június eleji adatok alapján térdprotézis-műtétre közel 20 ezer beteg vár 60 napon túl, csípőprotézisre csaknem 9800-an, míg szürkehályog-operációra több mint 5900 páciens szerepel a listákon. Két hónap alatt közel kétezer fővel nőtt a várakozók száma, így a tavaszi enyhe javulás után ismét kedvezőtlen irányba fordult a tendencia.
A probléma nem csupán a várakozók számában, hanem a várakozási idő hosszában is megmutatkozik. Egyes intézményekben a térdprotézis-műtétre átlagosan közel egy évet kell várni, de akadnak olyan kórházak, ahol a tényleges várakozási idő meghaladja a másfél-két évet is. A csípőprotézis-beavatkozásoknál szintén jelentős eltérések tapasztalhatók az ország különböző régiói között.
A szakértők szerint a helyzet hátterében részben kapacitáshiány, részben pedig az ellátórendszer egyenetlen terhelése áll. A regionális különbségek miatt előfordulhat, hogy ugyanarra a műtétre az egyik kórházban néhány hónapot, míg egy másik intézményben akár többször ennyit kell várni.
Bár az egészségügyi irányítás célja a várólisták csökkentése, a legfrissebb számok azt mutatják, hogy egyelőre nem sikerült megfordítani a folyamatot. A betegek számára továbbra is a hosszú várakozás jelenti az egyik legnagyobb kihívást, különösen azoknál a beavatkozásoknál, amelyek jelentősen befolyásolják az életminőséget és a mindennapi mozgásképességet.
A nemzetközi felmérések is visszatükrözik a magyar egészségügy helyzetét. Komoly strukturális problémákra és a lakosság rendkívül alacsony elégedettségére világított rá a Visual Capitalist legújabb összeállítása, amely a Numbeo 2026-os nemzetközi egészségügyi indexe (Health Care Index) alapján rangsorolta a világ országait. A 99 államot vizsgáló, közvetlen lakossági tapasztalatokra és szubjektív visszajelzésekre épülő felmérésben Magyarország mindössze 54,2 pontot ért el. Ez a teljesítmény a globális lista 82. helyére volt elegendő, amivel hazánk a világ 19. legrosszabb egészségügyi rendszerével „büszkélkedhet” - számolt be a közelmúltban az Economx. Az eredmények legszembetűnőbb tanulsága, hogy a közép- és kelet-európai régió országai szinte kivétel nélkül lekörözték a magyar ellátást. Nemcsak Csehország, Lengyelország és Szlovákia ért el lényegesen jobb pozíciót, de immár Románia és Bulgária is megelőzi Magyarországot. Európai szinten hazánk a 32. helyre szorult, ezzel olyan, gazdaságilag szerényebb lehetőségekkel bíró országok mögé kerültünk, mint Észak-Macedónia vagy Bosznia-Hercegovina.
A rangsor globális élvonalát egyébként Tajvan vezeti (87,1 pont), mögötte Dél-Korea és Hollandia áll.
