Novák Előd parlamenti képviselő (Mi Hazánk) érdeklődésére a Magyar Nemzeti Bank készített rövid elemzést a külföldiek magyarországi ingatlanvásárlásairól, amit az Economx szúrt ki.
A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól származó adatok alapján országosan 4 százalékot tett ki 2025-ben a külföldi állampolgárok aránya a lakásvásárlókon belül. Ezen belül kiemelkedik a német állampolgárok aránya (1,1 százalékpont), továbbá relatív magas a román és a szlovák (0,6–0,5 százalékpont), a holland és a kínai (0,3–0,3 százalékpont), valamint az osztrák (0,2 százalékpont) állampolgárok aránya - közölte a jegybank.
Az MNB kiemelte, a külföldi vásárlások Somogy és Zala megyében tapasztalt magas (2025-ben mindkét területen 11,3 százalékos) arányát több mint kétharmad részben a német állampolgárok vásárlásai tették ki, ezen kívül elsősorban a holland, osztrák és svájci állampolgárok voltak még jelen ezeken a piacokon.
Budapesten a lakásvásárlók 5,5 százaléka volt 2025-ben külföldi állampolgár. S ez az adat csak a tavalyi év vásárlására vonatkozik, arról nincs közlés, hogy a budapesti ingatlanok mekkora aránya van külföldi kezekben. Kitértek az EU-n kívüli vásárlókra is, akik csak a fővárosi lakáspiacon voltak jelen relatív magas arányban, a kínai és vietnámi állampolgárok itt rendre az összes lakásvásárlás 1,4 százalékáért és 0,4 százalékáért feleltek.
A fővárosban a külföldiek lakásvásárlásainak több mint fele a pesti belső kerületekben (V., VI., VII., VIII., IX.) valósult meg, így arányuk itt 13,2 százalékot ért el. Ez utóbbin belül a kínai és vietnámi állampolgárok aránya rendre 3,5 százalékpont és 0,8 százalékpont volt. Valamelyest kiemelkedett még a pesti belső kerületekben az izraeli (0,8 százalékpont), a török (0,7 százalékpont), az orosz (0,6 százalékpont) és a francia (0,5 százalékpont) állampolgárok aránya.
A Duna House friss összesítése szerint a panelek négyzetméterára februárban tetőzött, azóta hónapról hónapra mérséklődik, és júliusra az év eleje óta nem látott mélypontra került. Eközben a téglaépítésű lakások ára stabilan emelkedett, júliusban pedig az idei legmagasabb szintet érte el.
Tavasszal még csak 11 százalék volt a két ingatlantípus közötti különbség, vagyis akkor kerültek egymáshoz a legközelebb. Júliusra azonban újra közel 21 százalékra nyílt az olló. A teljes budapesti használtlakás-piac közben alig változott: tavaszról nyárra mintegy 1 százalékkal még emelkedett is az átlagos négyzetméterár.
Ennek egyik oka, hogy a piac mintegy négyötödét a téglalakások adják, így azok drágulása ellensúlyozza a kisebb panelszegmens visszaesését. A Duna House szerint emellett a panelpiacot erősebben érinti a kereslet óvatosabbá válása, különösen az első lakásvásárlók és befektetők körében.
