A bérbeadók továbbra is általában két- vagy háromhavi kauciót kérnek biztosítékként arra az esetre, ha a bérlőnek tartozása keletkezne vagy kárt okozna az ingatlanban. Hiába a jelentős összegű kaució, probléma esetén enélkül csak hosszadalmas és költséges pereskedéssel lehet rendezni a vitás helyzeteket.
Fontos tudni, hogy a szóban kötött bérleti szerződés érvénytelen, így mindenképp írásban kell megállapodni. Sokan tévesen azt hiszik, hogy egy internetről letöltött szerződésminta, esetleg két tanú aláírása már megfelelő biztonságot ad. Bár közjegyző vagy ügyvéd közreműködése nélkül is készíthető érvényes bérleti szerződés, az ilyen házilag szerkesztett dokumentumok gyakran nem rögzítik maradéktalanul a felek jogait és kötelezettségeit, ami később, egy vitás helyzetben komoly problémákat okozhat - áll a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) közleményében.
Az elmúlt években elterjedt gyakorlattá vált, hogy a bérbeadók birtokba adás feltételéül szabják azt is, hogy a bérlő közjegyző előtt tegyen egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot. Ebben vállalhatja a bérleti szerződésben foglaltak teljesítését, így a bérleti díj, a rezsi és a közüzemi költségek megfizetését, valamint a bérleti jogviszony megszűnése után a bérleményből való kiköltözést határidőre.
Ez a közokirat peres eljárás nélkül, azonnal bírósági úton végrehajtható, így a bérbeadó gyorsabb és költséghatékonyabb védelmet kap. Egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot bármely közjegyzőnél lehet tenni, és elegendő, amennyiben csak a bérlő jelenik meg a közjegyző előtt.
Arra is lehetőségük van a feleknek, hogy a teljes bérleti szerződés elkészítését a közjegyzőre bízzák, aki így minden lényeges részletre kiterjedő megállapodást készít, mely erős biztosítékot nyújt mind a bérbeadó, mind a bérlő javára. Ebben az esetben a közokirat már nemcsak a bérbeadó érdekeit védi, hanem a bérlőnek is garanciát jelent arra, hogy nem tehetik ki jogalap nélkül az ingatlanból, nem emelhetik meg egyoldalúan a bérleti díjat, és a kaució jogtalan visszatartásától sem kell félnie.
A szeptemberben induló Otthon Start Program indulása nemcsak a lakástulajdonhoz jutásban, hanem az albérletpiacon is fordulatot hoz. A Duna House szerint a támogatási lehetőség kettős hatást gyakorolhat: csökkenhet a bérlői kereslet, miközben nőhet a kiadó lakások kínálata. Ezek együttesen árkorrekciós folyamatokat indíthatnak el főként Budapesten és az egyetemi városokban.
A program célcsoportjába tartozó fiatalok közül jelenleg sokan albérletben élnek. Ha ők a támogatást felhasználva ingatlantulajdonhoz jutnak, azzal a keresleti oldal szűkül. Egy kereslet-kínálat alapú modellszámítás szerint, ha a budapesti bérlői háztartások 10%-a, mintegy 20 ezer fő vásárol saját lakást a támogatás révén, a bérleti díjak középtávon akár 16-17%-kal is csökkenhetnek. Ez a jelenlegi, átlagosan havi 250 ezer forintos fővárosi albérlet esetében akár 40-43 ezer forint megtakarítást jelenthet a bérlőknek - írja a Duna House.
