Bár a bérek emelkednek, az infláció, a lakásárak és a hitelkamatok még gyorsabban nőnek – a friss adatok szerint ma már 12 évnyi átlagbérre is szükség lehet egy budapesti lakás megvásárlásához. Reális cél maradt-e egyáltalán az otthonteremtés?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2025 márciusában a nettó átlagkereset 490 400 forintra emelkedett. Első pillantásra ez jó hír, ám ha lakásvásárlásban gondolkodunk, már kevésbé pozitív a kép. Az átlagos jövedelemből maximálisan felvehető, átlagos és fix kamatozású (ez kb. 7 %-ot jelent), 20 éves futamidejű lakáshitel összege ugyanis most 31 millió forint körül alakul, ami sok nagyvárosban nem elég egy átlagos lakásra - derül ki a Biztosdöntés.hu elemzéséből.
A hitelpiacon ugyan találni kedvezőbb ajánlatokat – például a Gránit, a CIB, az ERSTE és a MagNet Banknál –, de még így is komoly összegű havi törlesztőkre kell számítani. Egy 31 milliós hitel esetén a havi törlesztés még ezeknél a pénzintézeteknél is bőven 200 ezer forint fölött (226 és 236 ezer forint között) alakul, ami az átlagjövedelem közel fele.
Közben az ingatlanpiaci tendenciák sem kedveznek a vevőknek: 2024-ben például 12,8%-kal drágultak a lakások országos átlagban, a fővárosban pedig ma már egy 50 négyzetméteres lakáshoz 12 évnyi nettó átlagkereset szükséges. Ez közel duplája a 2015-ös adatnak.
Az önerő előteremtése sem egyszerű: egy 35 milliós lakás 20%-os önrésze 7 millió forint, amit a jelenlegi átlagfizetésből közel másfél évig kellene félretenni minden más kiadás nélkül.
A jövedelmi különbségek eközben tovább mélyülnek: a magasabb keresetűek bére gyorsabban nő, míg az alacsonyabb jövedelműek egyre jobban leszakadnak az átlagtól. A legkevesebbet kereső 20% fizetése 8,1 százalékkal nőtt, itt a bruttó bér 293 ezer forint volt márciusban. A legjobban kereső 20% viszont 9,1 százalékkal vihetett haza többet, mint tavaly ugyanekkor. A bruttó átlagbér e kategóriában 1,43 millió forint volt, ami majdnem ötszöröse a legalacsonyabb ötödben keresőkének.
A lakáshoz jutás ma sokak számára nemcsak nehéz, hanem egyre inkább elérhetetlen cél. Tudatos pénzügyi tervezés, magasabb bér elérése (akár átképzés árán is) és hitelpiaci tájékozottság nélkül a saját otthon hosszú évekig álom maradhat. Érdemes lehet fontolóra venni az alternatívákat is ingatlanvásárlás előtt - például a kisebb településekre költözést vagy az olcsóbb árkategóriájú ingatlanokat.
A lakás állapotát illetően az árkülönbség területenként és településenként eltérő, de átlagosan 20-30 százalékos ez a differencia – számolt be tapasztalatairól az Economx-nak Farsang Sándor, az OTP Ingatlanpont északkelet-magyarországi régióvezetője.
Hasonló, 20-30 százalékos átlagos árkülönbségről számolt be Komádi Csaba észak-dunántúli régióvezető, hozzátéve, hogy a differencia néhány városban, például Győrben vagy Székesfehérváron a 40 százalékot is elérheti a jó állapotú lakások javára.
Budapesten a felújítandó lakások átlagára 750-850 ezer forint között mozog négyzetméterenként, míg a jó állapotú ingatlanok esetében az ár egyre gyakrabban az 1 millió forintot is meghaladja – emelte ki Bagi Tímea, az OTP Ingatlanpont vezető értékesítési tanácsadója, a budapesti régió mentora. Szerinte a fővárosban is a jó állapotú lakásokat keresik elsősorban a vevők, de a felújítandó ingatlanok sem eladhatatlanok.
Olvasd ezt is!
