A magyar társadalom egyértelműen értékeli azokat a hivatásokat, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a testi-lelki jólléthez és a szellemi fejlődéshez - derül ki a No Fluff Jobs állásportál megbízásából készült magyarországi reprezentatív felmérésből, amelyet a HR Portál közölt.
Az orvosokat a megkérdezettek 87%-a tartja „nagyon fontosnak”, az ápolókat 85%, a tanárokat pedig 80%. Ezek a szakmák a pozitív érzelmi megítélésben is élen járnak: az ápolókhoz 81%, az orvosokhoz 77%, a tanárokhoz 73% kapcsol pozitív érzéseket.
A rendőröket és gazdálkodókat szintén sokan tartják fontosnak, de kevésbé nélkülözhetetlennek érzik, mint az egészségügyi és oktatási szakmákban tevékenykedőket. A könyvelőt, a programozót vagy az ügyvédet a többség inkább hasznosnak, mintsem kiemelten fontosnak tartja.
Az egyik legérdekesebb tanulság, hogy egyes modern vagy éppenséggel a kommunikációhoz kötődő szakmák erősen megosztják a közvéleményt. Az újságírói munkát például csak minden negyedik ember érzi igazán fontosnak, míg 32% bizonytalan, 9% pedig kifejezetten negatívan vélekedik róla. Hasonló a helyzet a marketingesekkel, HR-esekkel vagy kereskedelmi képviselőkkel kapcsolatban is. A legelutasítottabb foglalkozás az influenszer. A válaszadók 44%-a szerint egyáltalán nem fontos, és csak 2% tekint rá „nagyon fontos”-ként. A negatív érzelmek aránya (63%) itt kiugróan magas, sokan nem érzik ennek a tevékenységnek a társadalmi értékét.
A kutatás kitért a szakmák nemi megítélésére is. A rendőri, gazdálkodói és programozói munkát a többség még mindig inkább férfiasnak tartja, míg az ápolói és könyvelői szakmák inkább nőiesnek számítanak. Jó hír ugyanakkor, hogy számos területen – például az orvos, tanár, újságíró vagy sportoló hivatások esetében – a válaszadók nagy többsége nem társít nemi szerepet a foglalkozáshoz, ami előremutató változást jelez a társadalmi gondolkodásban.
Az online kérdőíves kutatást a 21 Kutatóközpont bonyolította le 2025. április 1–14. között. A reprezentatív, 1000 fős mintán végzett kutatás a 18–64 éves, gazdaságilag aktív magyar lakosság véleményét vizsgálta.
És persze az sem mellékes a presztízs és a társadalmi elismertség mellett, hogy melyik foglalkozással mennyit lehet keresni.
Minden évben 460 foglalkozásra lebontva mutatja a KSH a hazai kereseti viszonyokat, amelyek között rendre a légiforgalmi irányítók viszik a prímet. Ez tavaly sem volt másképp, viszont egy fontos változás történt: 2024-ben már hárommillió fölött volt a bruttó átlagkeresetük, egészen pontosan 3 421 980 forint. A légiforgalmi irányítók munkáltatója, a Hungarocontrol egyáltalán nem volt szűk markú, ami a fizetésemelést illeti, ugyanis 2023-hoz képest 28 százalékkal, 750 ezer forinttal emelte az átlagbéreket a területen.
Megőrizték a pozíciójukat a légijármű-vezetők, illetve hajózómérnökök, akik 3 135 069 forintos bruttó átlagkeresettel tavaly is a második helyen végeztek. A lista harmadik helyére ugyanakkor a törvényhozók, miniszterek és államtitkárok futottak be, miután a bruttó átlagkeresetük mintegy 300 ezer forinttal 2 263 869 forintra emelkedett 2023-hoz képest. Mivel náluk kisebb mértékben, 35 ezer forinttal nőtt a szakorvosok fizetése (2 092 133 forint), így lecsúsztak a dobogóról, bár így is kétmillió forint fölött keresnek átlagosan. Mindenesetre jól látszik, hogy kifutott a korábbi évek nagy bérrendezése, tavalyelőtt még a második legjobban fizetettek szakma volt az orvosoké.
Olvasd el ezt is!
