Nem mindegy, milyen készülékről van szó. Egy kisebb, főként hűtésre szánt klímától nem érdemes elvárni, hogy egész télen gond nélkül tartsa a kellemes hőmérsékletet. A fűtésre optimalizált modellek jobban teljesítenek, különösen akkor, ha a külső hőmérséklet nem túl alacsony.
Az egyik gyakran említett hátránya a zaj, különösen a kültéri egység miatt. A modern készülékek ugyanakkor sok esetben halk üzemmóddal is rendelkeznek.
Szintén fontos szempont, hogy a klíma nem tárolja a hőt. Amikor kikapcsol, a melegítés is megszűnik. Több helyiségből álló ingatlanban az is gondot okozhat, hogy a beltéri egység elhelyezése mennyire képes a lakás egészét ellátni.
Ha valaki egész fűtési szezonban klímával fűtene, érdemes fűtésre optimalizált modellt választani. Részletesebben ír a témáról az Agroinform cikke.
Az Európai Unióban a klímák energiacímkéjén a SEER és a SCOP érték segít eligazodni. A SEER a hűtési, a SCOP pedig a fűtési hatékonyságot mutatja. Minél magasabb a SCOP, annál kevesebb áram szükséges ugyanakkora fűtési teljesítményhez.
Egy 4-5 körüli SCOP-értékű klíma akár 75-80 százalékkal is csökkentheti az elektromos fűtés költségeit a villanyradiátoros megoldáshoz képest. A gázfűtéssel való összevetés már nehezebb. Egyes gyártói példák szerint a gázkazánhoz képest akár 50 százalékos megtakarítás is előfordulhat. A kedvezményes H áramtarifa egyébként egyes split klímákra is alkalmazható, ha azok fűtésre és hűtésre egyaránt alkalmasak, és legalább 3,4 SCOP-értékkel működnek.
Fontos ugyanakkor, hogy a hatékonyság csökkenhet, ahogy egyre nagyobb lesz a különbség a kinti és benti hőmérséklet között. Vagyis a klímás fűtés nem minden időjárási helyzetben ugyanolyan kedvező.
