Hliniczky Krisztián életjáradék szakértő a Népszavának elmondta, hogy az életjáradékot nem elsősorban azok választják, akiknek nincs gyermekük. A szakértő tájékoztatása szerint az ügyfelek 80-85 százalékának van gyereke vagy unokája. Az idős szerződőknek nem az a céljuk, hogy feléljék a vagyont, épp ellenkezőleg, már életükben segíteni akarják a következő generációt, miközben nyugdíjkiegészítésre is szert tesznek. Az egyszeri összeget, ami a lakás értékének bizonyos százaléka, a második-harmadik generációnak lakásvásárlásnál önerőként, vállalkozás indításához kezdő tőkeként vagy akár egy külföldi tanulmány finanszírozására adják az életjáradékosok.
Az életjáradék nem azonos az eltartási szerződéssel. Utóbbinál az eltartó személyes gondoskodást is vállal, például bevásárlást, ápolást, fürdetést vagy az étkezésben való segítséget. Az életjáradék ezzel szemben egy pénzbeli megállapodás: az ingatlan tulajdonosa egyszeri összeget és rendszeres havi járadékot kap, miközben élete végéig a lakásában maradhat.
A konstrukció egyik gyakori formája, hogy az ingatlan értékének körülbelül 20 százalékát fizetik ki egy összegben, a fennmaradó részhez pedig havi járadék kapcsolódik, ami egy 80 milliós minimálértéken számolt budapesti ingatlannál havi 300 ezer forintos összeg. Ha nagyobb, például 30 százalékos egyszeri összeget kér a tulajdonos, akkor a havi járadék alacsonyabb lesz, ez most 190 ezer forint ugyanennél a lakásértéknél. Létezik olyan megoldás is, amikor az ingatlan értékének felét egy összegben fizetik ki, ebben az esetben további havi járadék nélkül. Ennek alapja az a megközelítés, hogy a lakott ingatlan értéke nagyjából a fele az azonnal birtokba vehető, üres lakásénak - mondta a szakértő.
Olvasd el ezt is!
Korábban foglalkozunk az öröklési szerződéssel, ami a legbiztosabb jogi védelmet nyújtó eszköz arra, hogy valaki a vagyonát gondozásért vagy eltartásért cserébe egy általa kiválasztott személyre hagyja, megelőzve az esetleges családi vitákat és a végrendelet megtámadását. Erről bővebben itt lehet olvasni.
