15 év után újra Időmérleg-felmérést készített a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Azaz azt vizsgálta, hogy a magyarok milyen tevékenységgel mennyi időt töltenek egy nap, és ez a korábbi adatokhoz képest miként változott.
A 15–74 éves magyar lakosság tanulásra, kereső-, termelőtevékenységre, háztartási és ház körüli munkával kapcsolatos teendőkre fordított ideje egészen 2009/2010-ig csökkent, a legfrissebb adatok szerint viszont most 11 százalékkal 512 percre nőtt, ami napi 8,5 óra elfoglaltságot jelent. A szabadidős tevékenységekre pedig 4,8 órát szánnak - írja a KSH adatai alapján az Economx.
A fiziológiailag kötött tevékenységekre (evés, alvás, tisztálkodás) fordított idő az eddig mért legalacsonyabb szintre, 10,7 órára csökkent, ami szakértők szerint stresszt, túlterheltséget és kiégést idézhet elő, rontva a munkahelyi teljesítményt és a családi harmóniát.
Ma a magyarok naponta átlagosan 486 percet (8,1 óra) alszanak, 15 évvel ezelőtt 507 percet (8,4 óra). A szabadidő tekintetében a férfiak állnak jobban, napi 300 percet töltenek például tévézéssel, sportolással, internetezéssel vagy olvasással, míg a nőknek 274 perc jut erre naponta.
A közlekedésre fordított idő is jelentősen nőtt: 2009/2010-hez képest 2024/2025-re 21 perccel többet utazik a lakosság, a fővárosiak naponta átlagosan 116 percet, a kisebb településeken élők 98 percet. A fővárosban élők ingázási ideje 17%-kal, a vármegyeszékhelyeken és kisebb városokban 19–27%-kal nőtt az elmúlt 15 évben.
A főzés, a lakás tisztán tartására, és a rendrakás továbbra is főleg a nők dolga, azonban a két nem közötti különbség az elmúlt évtizedekben csökkent. Az elmúlt években a nők főzésre, terítésre és tálalásra fordított ideje átlagosan stagnált 1,5 óra körül, majd 2024/2025-re 14 százalékkal nőtt, elérve a 107 percet.
Az látszik a KSH adataiból, hogy a férfiak kezdenek felzárkózni a nők mellé, egyre több időt töltenek például főzéssel, ami négy évtized alatt több mint a duplájára, 67 percre nőtt, és takarítással is, ami 55 percre emelkedett.
Tavalyi statisztikai adatok szerint átlagosan naponta 68 ezer munkavállaló volt táppénzen és több mint 206 milliárd forintot tett ki a táppénz-kiadások összege. A legnagyobb foglalkoztatási hátrány a pszichiátriai okból kórházba került (26 százalékpont), a mentális betegség kezelésére szolgáló gyógyszert szedő (15 százalékpont), illetve a rosszindulatú betegség miatt kórházban kezelt (17 százalékpont) személyeknél figyelhető meg, ez derül ki a Munkaerőpiaci Tükör tanulmányából. A legtöbb daganatos beteg tüdőrák, vastag-és végbélrák és emlőrák miatt esett ki a foglalkoztatotti körből.
A mentális betegségek gazdasági költségei jelentősek – az OECD szerint a magyar GDP 3,1 százalékát teszik ki. De valójában nem lelki betegségek kezelése a költséges, hanem az, ha a beteget nem kezelik – mondta korábban az Economx-nak Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója. Egészség-gazdasági számítások szerint a lelki betegségek költségeinek 88 százaléka indirekt költség, vagyis nem a kezelés költsége, hanem a kezelés hiánya miatti gazdasági produktivitás-csökkenés kerül sokba.
