A modern vállalati kultúra és az okostelefonok elterjedése egy olyan világot teremtett, ahol a munkavállalók szinte képtelenek teljesen elérhetetlenné válni. A WHC HR szolgáltató közleménye rávilágít arra az aggasztó tendenciára, hogy a dolgozók jelentős része a jól megérdemelt éves pihenése alatt is fél szemmel a céges üzeneteket pásztázza. A pszichológia és a HR-szakma ma már külön nevet is ad ennek a jelenségnek: ez a PTO-anxiety, vagyis a szabadság-szorongás.
A PTO-anxiety az a bűntudattal vegyes félelem, amit a munkavállaló akkor érez, amikor kiveszi a szabadságát. A dolgozó attól szorong, hogy a távolléte alatt felhalmozódnak a feladatai, lemarad a fontos döntésekről, vagy a felettesei pótolhatónak, esetleg elkötelezetlennek tartják majd.
Ez a modern népbetegség elsősorban a versenyszférában, a multis kultúrában, valamint a szellemi és kreatív munkát végzők körében terjed rohamléptekkel. Különösen a túlterhelt, minimális létszámmal működő csapatokban jellemző, ahol nincs, aki átvegye a hiányzó kolléga feladatait. A „kvázi-szabadság” azonban pszichológiailag fenntarthatatlan. Ha valaki folyton ellenőrzi az e-maileket, a stresszhormonok szintje nem tud lecsökkenni, így a szervezet képtelen a regenerációra. Ennek következménye, hogy az illető éppen olyan fáradtan tér vissza a nyaralásból, mint ahogyan elment.
A probléma a magánéletre is rányomja a bélyegét, hiszen a családtagok joggal érezhetik úgy, hogy a céges ügyek fontosabbak náluk. Ironikus módon a szabadság alatti munka a cégnek sem jó üzlet: a kiégett munkatársak hatékonysága zuhanni kezd. A PTO-anxiety leküzdésének kulcsa a határok meghúzása, az értesítések kikapcsolása és annak elfogadása, hogy a pihenés nem luxus, hanem a hosszú távú teljesítmény alapfeltétele.
Javítja a munka-magánélet egyensúlyát a Tisza-kormány bejelentése, miszerint három hétre emelik az apaszabadság hosszát. Erről Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter beszélt néhány hete a parlamentben. Ma Magyarországon az apasági szabadság főszabály szerint 10 munkanap, amelyet az apa a gyermek születésétől — örökbefogadás esetén a határozat véglegessé válásától — számított 4. hónap végéig, legfeljebb két részletben vehet igénybe a saját kérésének megfelelő időpontban.
Az első 5 munkanapra teljes távolléti díj, a további 5 munkanapra a távolléti díj 40%-a jár. Igaz, utóbbit több munkaadó saját forrásból a távolléti díj 100 százalékára egészíti ki.
