A nyári időjárás az utóbbi években egyre gyakrabban tartogat olyan kiszámíthatatlan, szélsőséges jelenségeket, amelyek komoly anyagi veszteséget okozhatnak a gépjármű-tulajdonosoknak. Egy heves jégeső percek alatt több százezer forintos horpadásokat hagyhat a karosszérián, egy viharos szélben kidőlő fa teljesen összetörheti a járművet, miközben egy villámárvíz vagy felhőszakadás akár végzetes motorhibához és totálkárhoz is vezethet. Sokan úgy gondolják, hogy ha rendelkeznek casco biztosítással, akkor az ilyen jellegű természeti csapások után teljesen védve vannak. A valóságban azonban az, hogy egy káresemény vihar idején következik be, még nem jelenti automatikusan a teljes körű és azonnali kifizetést.
A biztosítók minden egyes bejelentést rendkívül alaposan és külön-külön vizsgálnak meg, hogy ellenőrizzék, a keletkezett kár pontosan megfelel-e a szerződésben rögzített feltételeknek. Bár az olyan piacvezető társaságok, mint például a K&H Biztosító, az alapbiztosítási feltételeikben alapvetően kiterjesztik a védelmet az elemi károkra, a kifizetésnél minden esetben érvényesítik a szerződés megkötésekor vállalt önrészt. Ez azt jelenti, hogy a javítási költségek egy bizonyos százalékát vagy fix összegét a tulajdonosnak magának kell állnia, és a biztosító csak az ezen felüli összeget téríti meg a szerződésben maximált értékhatárig.
Az egyik leggyakoribb hiba, amin elúszhat a kártérítés, a határidők elmulasztása. Bár az eljárásrend hasonló, a bejelentési kötelezettség időtartama társaságonként jelentősen eltérhet. Például a Union Biztosító kifejezetten szigorú, mindössze öt munkanapos határidőt ír elő a kár bejelentésére, míg a Groupama esetében erre tíz munkanap áll a károsult rendelkezésére.
A kárbejelentés történhet telefonon, online felületen, személyesen vagy egyes biztosítóknál postai úton is. Az ügyfélnek általában meg kell adnia a kötvényszámot, a gépjármű rendszámát, a káresemény helyét és idejét, valamint részletesen ismertetnie kell a történteket. A biztosító emellett kérheti fényképek készítését, illetve további dokumentumok benyújtását is. Lényeges szabály, hogy a gépjármű állapotán lehetőség szerint ne változtassanak a kárszemléig - írja a Bank360.hu.
Még korábban írtunk arról a jelenségről, hogy a hazai autóknak csupán ötöde rendelkezik cascobiztosítással, pedig a lopáskárokra, a saját hibából bekövetkező töréskárokra, illetve az egyre gyakrabban bekövetkező elemi károkra – vihar, jégverés, áradás – kizárólag a casco nyújt fedezetet.
A csekély biztosítottsági hányadnak az egyik magyarázata, hogy a biztosítók jellemzően 15 éves korig kötnek cascót egy autóra, vagyis a 16,3 éves átlagéletkorral rendelkező hazai autópark több mint fele eleve kiesik a biztosítható körből.
