Az új rendszer értelmében minden olyan magánszemélynek és vállalkozásnak regisztrálnia kell, amely Airbnb-n, Booking.com-on vagy más hasonló felületen kínál bécsi lakást rövid távú kiadásra – függetlenül attól, hogy évente hány alkalommal vagy milyen hosszú időre adja ki az ingatlant.
A regisztráció után a város ellenőrzi, hogy az adott lakás kiadható-e egyáltalán rövid távra. Pozitív elbírálás esetén az ingatlan egyedi regisztrációs számot kap, amelyet a hirdetésekben is fel kell tüntetni. Érvényes azonosító nélkül a lakás nem jelenhet meg a szállásközvetítő platformokon.
A szabályok megsértése esetén akár 50 ezer eurós (18 millió forint) bírságot is kiszabhatnak - írja az Economx.
Bécs már 2024 júliusában korlátozta évi 90 napra a lakások turisztikai célú rövid távú kiadását, ennél hosszabb időre csak külön engedéllyel lehet lakást kiadni.
A város szerint azonban időközben megjelent egy új gyakorlat: egyes, elsősorban üzleti célból ingatlant hasznosító tulajdonosok szálláshellyé próbálják átminősíteni lakásaikat, így megkerülve a 90 napos korlátot. Ezért ezt a kiskaput most bezárják, és 2027-től az átminősítés feltételeit jelentősen szigorítják.
Hogy miért nagyobb üzlet a rövid távú lakáskiadás a tartós bérbeadásnál, azt a közelmúltban az Ingatlan.com számításban mutatta be. Budapest V. kerületében egy rövid távra kiadott lakás átlagos havi bevétele 725 ezer forint körül alakulhat, miközben a hosszú távú bérleti díj átlaga 350 ezer forint. A VI. kerületben 683 ezer forintos rövid távú bevétel áll szemben 280 ezer forintos átlagos havi bérleti díjjal, a VII. kerületben pedig 650 ezer forint körüli Airbnb-bevétel mellett 245 ezer forint az átlagos hosszú távú lakbér. A VIII. és IX. kerületben is hasonló a különbség: a rövid távú kiadásból származó havi bevétel több mint kétszerese lehet a hosszú távú bérbeadásból elérhető összegnek.
