Hazánkban a KSH adatai szerint 2010 óta csökken a háziorvosok száma, melynek fő oka a háziorvosok elöregedése, illetve az, hogy a nyugdíjba vonuló háziorvosok helyett nincs utánpótlás. 2024-re 15%-kal csökkent a háziorvosok száma 2010-hez képest. Bár hazánk népességcsökkenése részben ellensúlyozza ezt a folyamatot (5%-kal csökkent a népesség ez idő alatt), az elöregedő népesség arányaiban nagyobb terhet ró az alapellátásra is (az átlagéletkor 2,8 évvel nőtt). Ennek következtében az egy háziorvosra jutó betegforgalom 20%-kal nőtt 14 év alatt, így 2024-ben majdnem 14 ezer beteget kellett egy háziorvosnak egy év alatt ellátnia, mely 40 órás rendelési idővel is 7,5 perc/beteget jelent, amely kimagasló terhelés. A helyzet azonban ennél rosszabb: a települések közötti ingázás, az adminisztráció miatt valójában még ennyi idő is csak túlórákkal biztosítható.
Ugyanakkor a háziorvosok finanszírozása nem tartott lépést a növekvő igényekkel. Bár a pandémia utáni orvosi béremelésből részesedtek a háziorvosok is, a teljes emelés eléréséhez praxisközösség létrehozására volt szükség, ami sok helyen lehetetlen volt, illetve extra terheket rótt a háziorvosokra.
Az általános leépülés nem volt egyenletes: hazánk egyes részeit erőteljesebben sújtja a háziorvosok hiánya, mint más részeit. Hazánkban több mint 762 betöltetlen háziorvosi praxis van, vagyis a praxisok majdnem 15%-a csak helyettesítéssel megoldott. A gyermekellátásban ennél is súlyosabb a hiány: a praxisok 17,5%-ában nincs főállású, aki ellássa a gyermekeket.
Mivel kisebb települések esetében több falu együtt tartozik egy praxishoz, így összesen 701 településen egyáltalán nincs betöltött orvosi praxis, csak helyettesítés. Ez a probléma az Alföld délkeleti részein és a Közép-Dunántúlon kifejezetten jelentős. A határközeli települések különösen veszélyeztetettek ebből a szempontból.
A betöltetlen praxisoknál fontos látni, hogy mennyi ideje betöltetlenek: Magyarországon a betöltetlen praxisok 90%-a több mint 1 éve, 74%-a több mint 2 éve, 37%-a több mint 5 éve, 15%-a több mint 10 éve és 3%-a több mint 20 éve betöltetlen.
Területi eloszlásban az Alföldön koncentrálódnak a leghosszabb ideje betöltetlen orvosi praxisok, itt több helyen is több mint 10 éve nincs háziorvos. Ezek mellett a városokban fordul elő, ahol egyébként is több praxis van, hogy egy-két praxis nincs betöltve huzamosabb ideig.
A gyermekorvosok esetében még súlyosabbak a problémák, több mint 800 településen egyáltalán nincs betöltve a házi gyermekorvosi praxis, ez az egész országot érintő probléma. Ennek a megítélésén tovább ront, hogy sok gyermekorvosi rendelést valójában rendes háziorvos valósít meg, mivel vegyes praxist visz, amelyben a felnőttek mellet a gyermekeket is ellátja.
Összegzésként, az adatok csökkenő háziorvos számot, növekvő terheket mutatnak. Egyre kevesebb orvosnak kell ellátnia egyre több beteget, ráadásul a helyettesítés vállalása sem ad kielégítő kompenzációt az erre vállalkozó háziorvosoknak. Emellett a praxisközösségbe erőltetés, bár elvben javíthatja a betegellátás színvonalát, sok esetben az adottságok miatt nem járható út. Az eddigi intézkedések nem oldották meg a hosszú távú problémát: egyre több betegnek kellene egyre jobb minőségű alapellátás. Mivel a háziorvosi kar erősen elöregedő, így a kilátások sem kedvezők.
Olvasd el ezt is!
