Az OECD november elején megjelent jelentése 15 évesek játékhasználati szokásait és tanulmányi eredményeit vetette össze. Az eredmények szerint ennek a korosztálynak a 84 százaléka játszik videójátékokkal egy átlagos héten. Hétköznap a diákok 54 százaléka legfeljebb három órát tölt játékkal, 19 százalékuk egyáltalán nem játszik.
Minden negyedik fiatal, pontosabban 26 százalékuk viszont napi három óránál is többet ül a játékok előtt. Ráadásul minden huszadik diák hét óránál is hosszabb időt tölt így egy átlagos hétköznapon. A különbségek országonként is látványosak. Spanyolországban a fiatalok 17 százaléka játszik napi három óránál többet, Chilében viszont már 36 százalékuk.
A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye, hogy a videójátékok nem feltétlenül rontják az iskolai teljesítményt. Sőt, akik hétköznap nagyjából egy-két órát játszanak, matematikából, olvasásból és természettudományokból is hasonló, esetenként valamivel jobb eredményeket érnek el, mint azok, akik egyáltalán nem játszanak.
A gondok a hosszabb játékidőnél jelentkezhetnek. A napi többórás videójátékozás már gyengébb tanulmányi eredményekkel jár együtt, és ez az összefüggés a lányoknál különösen erős. A szakértők szerint ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a játék fokozatosan kiszorít más fontos tevékenységeket. Kevesebb idő marad a házi feladatra, a mozgásra vagy éppen az alvásra.
Fontos ugyanakkor, hogy a kutatás nem bizonyította, hogy közvetlenül a videójátékok okoznák a rosszabb jegyeket. A családi háttér, a motiváció és az időbeosztás is szerepet játszhat az eredményekben.
A videójátékoknak azonban számos előnnyel bírhatnak: fejleszthetik a problémamegoldást, a kreativitást és a csapatmunkát, az online játékok pedig a baráti kapcsolatok ápolására is lehetőséget adnak. Az OECD eredményei alapján hétköznap napi egy-két, hétvégén pedig legfeljebb három óra játék általában összeegyeztethető a jó iskolai teljesítménnyel.
Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenkinek ugyanannyi játékidő lenne ideális. Sokkal többet számít, hogy a gyerek eleget alszik-e, jut-e ideje a tanulásra, és a képernyőn kívüli világban is megtalálja-e a számára fontos elfoglaltságokat.
