Újabb afrikai sertéspestises (ASP) eseteket mutattak ki az elmúlt hetekben Európában. A megbetegedés nem csak a vadállományt, hanem a házisertéseket is érintette, ugyan kisebb mennyiségben.
Embert nem fertőz, de árt a piacnak
Az afrikai sertéspestis könnyen terjedő, vírus okozta fertőző betegség, amely Európában a házisertés- és a vaddisznóállományban pusztít. A megbetegedett sertések és vaddisznók szinte kivétel nélkül elpusztulnak. Az emberre azonban nem jelent közegészségügyi kockázatot az ASP, a fertőzött állatokkal való érintkezés, vagy fertőzött élelmiszer elfogyasztása sem.
Azonban hiába nem árt a vírus az embernek, a sertéshús magyar és nemzetközi piacára igen rossz hatással van. Kína leállította az Európából érkező sertésimportját az ASP-járvány miatt, ezért jelentős túlkínálat jelentkezett az öreg kontinens piacain. Ennek hatására csökkentek a szektor bevételei, azonban növekedtek a kiadások.
„Jelenleg rendkívül nehéz helyzetben van a magyar sertéshús ágazat. Két vírus, a covid és az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa, valamint a drasztikusan emelkedő takarmány és energiahordozó költségek is nehezítik a sertéstenyésztők és -feldolgozók életét”
– hívta fel a problémára a figyelmet Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke decemberben.
Magyarországon egyébként sok ezer fertőzött állatot találtak tavaly a vadállományban. Jó hír azonban, hogy a közelmúltban csupán kilenc elhullott vaddisznóról mutatták ki, hogy ASP-fertőzöttek voltak.
Terjedt a vírus a házisertések között
Európában csak elszórt esetekről lehetett tudni a házisertés-állományokban. Az egyetlen kivételt Románia jelentette - írja a feedstrategy.com.
Romániából összesen 39 új megbetegedést regisztráltak a napokban, azonban több mint 10 600 sertés volt közvetlenül érintett a fertőzésben. Emellett decemberben 9 600 állaton mutatták ki az ASP-t. 81 beteg sertést jelentettek továbbá az ország középső részéről nemrégiben, valamint néhány egyéb megbetegedést kisebb háztáji állományokban.
A román esetek mellett Moldovában több mint két év után most regisztráltak először megbetegedést. Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) jelentése szerint egy 72 fős háztáji sertésállományban mutatták ki a vírust.
Oroszországból jelentett még az állategészségügyi hatóság egyetlen esetet a házisertések között az OIE felé. Ekkor öt sertés volt érintett a Volga körzetében.
Rengeteg vaddisznó esik áldozatul
Nagy mértékben nőtt a fertőzéses esetek száma a vadállományban is, különösen Németországban. Több mint 3100-ra emelkedett a regisztrált, fertőzött vaddisznók száma az országban 2020 decemberétől a közelmúltig. Ebből 2321 esetet találtak a keleti Brandenburg tartományban és 774-et a szomszédos Szászországban. Mecklenburg-Nyugat-Pomerániában pedig hét esetet regisztrált az OIE, valamint két egyéb megbetegedést más területeken.
Lengyelországban 179 új esetről tudni, amelyekben 198 állat volt érintett. Ezekkel a megbetegedésekkel 3078-ra növekedett a vaddisznók között a regisztrált ASP-s fertőzések száma.
Romániában a házisertések mellett a vadállományban is felbukkant a vírus. 75 új esetet regisztrált az OIE az országban.
Lettországban is előfordultak megbetegedések. Hivatalosan 28 esetet jelentettek a vadon élő populációban.
Olaszországban, Piemont északnyugati régiójában pedig egy vaddisznó vírustesztje lett pozitív az Állategészségügyi Világszervezet hivatalos közleménye szerint.
