fa alulnézetből

Az éghajlatváltozással már most hihetetlenül sok kár keletkezett. Az erdők, a fák segíthetnének helyrehozni a helyzetet, mert elnyelik a légkörből a szén-dioxidot, és átalakítják. Csakhogy...



Ahhoz, hogy az éghajlatváltozást ne csak megállítsuk, hanem ténylegesen visszafordítsuk, olyan fák kellenének, melyek sokkal gyorsabban nőnek. A hazai helyzeten nem segítenek az újonnan bevezetett, fakitermelésre vonatkozó lazított szabályok, amelyekrőll korábbi cikkünkben is írtuk. Bár a szakértők véleménye árnyalja a képet, nem kell attól tartanunk, hogy esztelen módon kivágják az erdőket.

A San Franciscó-i székhelyű Living Carbon ezzel kísérletezik most egy új fafajtával − tudósít a CNN. Az induló vállalkozás genetikailag módosított hibrid nyárfákat hoz létre, melyek gyorsabban nőnek, így több szén-dioxidot nyelnek el. A fák génjeit úgy alakítják át, hogy felgyorsítsák a fotoszintézist.

A tervek szerint 2023-ig mintegy 4 millió fát terveznek ültetni, jelenleg próbaültetéseket végeznek elhagyott bányaterületeken. Előfordult, hogy egy fájuk öt hónap alatt 53%-kal gyarapodott, ami körülbelül 27%-kal több szén-dioxid megkötését jelenti.

Ha évente megduplázzák az ültetett fák területét, azzal 2030-ra 604 millió tonna szén-dioxidot tudnának lekötni, ez a globális kibocsátás 1,66%-a egy évben.

f\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ts\u00fct a nap

Fotó: Madison Nickel / unsplash

A 2019-ben alapított startup a tervek szerint a csemeték eladásából és a génmódosított fákért kapott szén-dioxid-kreditekből fog bevételt termelni. Társalapítói, Maddie Hall és Patrick Mellor a génszerkesztett fákra a károsodott földterületek helyreállításának egyik eszközeként is tekintenek. További előnyük, hogy gyökereik gyorsabban nőnek, ami segíthet kezelni a talajeróziót az erdőirtott területeken.

Világszerte a földterületek mintegy 75%-a degradálódott az emberi tevékenység miatt. Az olyan fajok fejlesztéséhez, melyek képesek megkötni a szenet, biotechnológiára van szükség

− mondják az alapítók.

A Living Carbon a "szintetikus biológiát" alkalmazza, azaz a sejteket úgy programozzák, mint a számítógépes chipeket és szoftvereket. Kutatásaik több mint felét a biomassza bomlásának lassítására összpontosítják, hogy a csemetéket tartós fatermékek előállítására is lehessen használni.

A fák módosításában van potenciál, de még sok az ismeretlen tényező, például kérdés, hogy a genetikailag módosított fák nemkívánatos fajokká válnak-e idővel. Kent H. Redford, természetvédő − a Furcsa természet című, a szintetikus biológiáról szóló könyv szerzője − szerint a természetvédők kudarcot vallanak a biológiai sokféleség megőrzésében, ezért nyitottnak kell lenniük az új eszközök megfontolására, de kerülniük kell a túlzásokat.

The Conversation

Ne hagyd ki!