Csupán néhány éve nőtt meg a nutriaészlelések száma Magyarországon, de mára rendkívül elszaporodtak. Ezeket a hódpatkányként is ismert rágcsálókat korábban szőrmeállatként tartották. Nem őshonosok nálunk, manapság invazív fajnak számítanak. Emiatt sok aggodalmat okoznak a helyi természetvédőknek. A gyérítésükkel védenék meg a hagyományos, hazai élővilágot.
Manapság a tenyészetek helyett inkább vadon szaporodik a nutria Magyarországon
A szőrméje miatt korábban sokan tartottak nutriát Magyarországon. A tenyésztésének mára gyakorlatilag leáldozott itthon, azonban az utóbbi években ismét nagyobb számban jelent meg a faj az országban. A hódra hasonlító, igen bájos állat rendkívül kártékony rágcsáló, mely manapság vadon szaporodik, és sok bonyodalmat okoz.
2019-től kezdtek szaporodtak meg a nutriaészlelések Magyarországon. Az itthon nem őshonos rágcsáló invazív fajnak számít az országban. Az utóbbi években elsősorban Ausztria és Szlovákia felől települtek be a példányaik, valamint a Duna és mellékágai mentén terjeszkedtek tovább. De léteznek inváziós útvonalak Szlovénia és Horvátország irányából is.
A magyarlaki duzzasztó felvízi részén élő nagy nutriaállomány gyérítése tavaly már elkezdődött, de van friss adat Szombathely környékéről, valamint a Marcal mellől is, illetve a szomszédos Győr-Moson-Sopron vármegye valamennyi vízfolyásában jelen vannak már a nutriák, ezért várható, hogy észak felől egyre gyakrabban jelennek meg egyedei
– idézi Czabán Dávid biológust a VG.
Nutriák miatt aggódnak hazai környezetvédők
Jelentős mennyiségben jelentek meg a Duna–Dráva Nemzeti Parkban is a nutriák. Például van olyan patak, melynek öt kilométeres szakaszáról - különböző helyekről - hét példány került elő.
Éjszaka aktív, de ilyenkor télen, napközben is bármikor megfigyelhető, amint a vizek közelében táplálkozik. Főként a töltéseken, azok oldalában és vetésekben figyeltük meg egyedeit. Viselkedésére jellemző, hogy rendkívül bizalmas. (…) Nehéz előre megjósolni a faj további terjeszkedésének ütemét, de az eddigiek alapján rendkívül gyorsnak tűnik. Idegenhonos inváziós fajról lévén szó, állományainak visszaszorítása szükségszerű lesz. Erre vonatkozóan az EU és a hazai szabályozások is utalásokat tesznek
- tájékoztatott a Duna–Dráva Nemzeti Park a napokban.
Máshol is problémát jelentenek
Néhány hete pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park képviselői is arról beszéltek, a nutria önfenntartó állományai alakultak ki a Kerka és Kebele vízfolyások, valamint a Mura folyó térségében. A természetvédők úgy látják, ez egyre inkább sürgeti az aktív és rendszeres fellépést a terjedésük megakadályozása érdekében.
A nemzeti park szerint az agresszívan terjedő nutriaállományok felszámolására reális esély van. Ezt elsősorban kilövéssel és szelektív csapdázással oldanák meg, együttműködve a vadgazdálkodási ágazattal.
A hazai helyzet kezelését azonban nehezíti, hogy a vadgazdálkodóknak nem fűződik érdeke az inváziós fajok visszaszorításához (amíg az „csak” természetvédelmi probléma és a gazdálkodás során nem jelentkezik jelentős kártétel), valamint a szomszédos országokból természetes úton szinte folyamatos az utánpótlás
- idéztük a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakértőjét korábban.
