Csupán néhány éve nőtt meg a nutriaészlelések száma Magyarországon. Ezek a rágcsálók nem őshonosok az országban, invazív fajnak számítanak. Emiatt sok aggodalmat okoznak a helyi természetvédőknek. A gyérítésükkel védenék meg a hagyományos hazai élővilágot.
Nutriák miatt aggódnak hazai környezetvédők
2019-től kezdtek megszaporodni a nutriaészlelések Magyarországon. Az itthon nem őshonos rágcsáló invazív fajnak számít az országban. Az utóbbi években elsősorban Ausztria és Szlovákia felől települtek be a példányaik, valamint a Duna és mellékágai mentén terjeszkedtek tovább. De léteznek inváziós útvonalak Szlovénia és Horvátország irányából is.
Jelentős mennyiségben jelentek meg a Duna–Dráva Nemzeti Parkban is a nutriák - írja a Baranya vármegyei hírportál. Például van olyan patak, melynek öt kilométeres szakaszáról - különböző helyekről - hét példány került elő.
Éjszaka aktív, de ilyenkor télen, napközben is bármikor megfigyelhető, amint a vizek közelében táplálkozik. Főként a töltéseken, azok oldalában és vetésekben figyeltük meg egyedeit. Viselkedésére jellemző, hogy rendkívül bizalmas. (…) Nehéz előre megjósolni a faj további terjeszkedésének ütemét, de az eddigiek alapján rendkívül gyorsnak tűnik. Idegenhonos inváziós fajról lévén szó, állományainak visszaszorítása szükségszerű lesz. Erre vonatkozóan az EU és a hazai szabályozások is utalásokat tesznek
- tájékoztatott a Duna–Dráva Nemzeti Park.
Máshol is problémát jelentenek
Néhány hete a Balaton-felvidéki Nemzeti Park pedig arról tájékoztatott, a nutria önfenntartó állományai alakultak ki a Kerka és Kebele vízfolyások, valamint a Mura folyó térségében. A természetvédők úgy látják, ez egyre inkább sürgeti az aktív és rendszeres fellépést a terjedésük megakadályozása érdekében.
A nemzeti park szerint az agresszívan terjedő nutriaállományok felszámolására reális esély van. Ezt elsősorban kilövéssel és szelektív csapdázással oldanák meg, együttműködve a vadgazdálkodási ágazattal.
A hazai helyzet kezelését azonban nehezíti, hogy a vadgazdálkodóknak nem fűződik érdeke az inváziós fajok visszaszorításához (amíg az „csak” természetvédelmi probléma és a gazdálkodás során nem jelentkezik jelentős kártétel), valamint a szomszédos országokból természetes úton szinte folyamatos az utánpótlás
- idéztük a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakértőjét a napokban.
