Csupán néhány éve nőtt meg a nutriaészlelések száma Magyarországon. Ezek a rágcsálók nem őshonosok az országban, invazív fajnak számítanak. Emiatt sok aggodalmat okoznak a helyi természetvédőknek. A gyérítésükkel védenék meg a hagyományos hazai élővilágot.
Nutriák miatt aggódnak hazai környezetvédők
2019-től kezdtek megszaporodni a nutriaészlelések Magyarországon. Az itthon nem őshonos rágcsáló invazív fajnak számít az országban. Az utóbbi években elsősorban Ausztria és Szlovákia felől települtek be a példányaik, valamint a Duna és mellékágai mentén terjeszkedtek tovább. De léteznek inváziós útvonalak Szlovénia és Horvátország irányából is.
A napokban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park arról tájékoztatott, a nutria (Myocastor coypus) önfenntartó állományai alakultak ki a Kerka és Kebele vízfolyások, valamint a Mura folyó térségében. A természetvédők úgy látják, ez egyre inkább sürgeti az aktív és rendszeres fellépést a terjedésük megakadályozása érdekében.
A nemzeti park szerint az agresszívan terjedő nutriaállományok felszámolására reális esély van. Ezt elsősorban kilövéssel és szelektív csapdázással oldanák meg, együttműködve a vadgazdálkodási ágazattal.
A hazai helyzet kezelését azonban nehezíti, hogy a vadgazdálkodóknak nem fűződik érdeke az inváziós fajok visszaszorításához (amíg az „csak” természetvédelmi probléma és a gazdálkodás során nem jelentkezik jelentős kártétel), valamint a szomszédos országokból természetes úton szinte folyamatos az utánpótlás
- tájékoztatott a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakértője.
Hatszáz hódra adtak ki kilövési engedélyt Győr-Moson-Sopronban
Egyébként jócskán elszaporodtak az eurázsiai hódok is Győr-Moson-Sopron vármegyében, és súlyos károkat okoznak. Emiatt úgy döntött a helyi hatóság novemberben, engedélyt ad jónéhány kilövésére az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kérelmére.
Az állományszabályozás keretében a jelen engedély alapján, annak érvényességi idején belül összesen maximum 600 példány eurázsiai hód (Castor fiber) egyed ejthető el az alábbiak szerint: Az állományszabályozási tevékenységet minden esetben az engedélyezett módszer végzésére megfelelő képesítéssel rendelkező személy végezheti
- áll a megyei kormányhivatal határozatában.
A dokumentum szerint az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő, valamint a helyi kormányhivatal illetékességi területén található vízfolyások mentén károkat okozó, illetve veszélyhelyzetet teremtő példányok lesznek vadászhatók csapdákkal és lőfegyverekkel.
A védett állatok fákat döntenek ki, töltéseket fúrnak meg, patakokat duzzasztanak vissza, amivel az árvízvédelemben, a termőterületeken és lakóterületeken is károkat okoznak. Csak a vízügynek évi százmilliós plusz költséget kell kiköhögni miattuk. Településvezetők, vízügyesek, gazdálkodók biológusok sürgetik a megoldást, ami lehet akár gyérítés, hódmenedzserek munkába állítása és no hód-zónák kialakítása is
- idéztünk egy elemzést a magyarországi hódhelyzetről néhány hete.
