Túl sok kárt okoznak a hódok Szentgotthárdon, ezért felmerült a befogásuk és az elszállításuk is. Emellett az ország keleti felében is gondot jelent a rágcsálók jelenléte.
Meggyűlt a baj a hódokkal
Milliós károkat okozhatnak a hódok a Rába szentgotthárdi szakaszán – állítja Labritz Béla, a város alpolgármestere a nyugat.hu cikke szerint. A rágcsálókat nagyjából tíz évvel ezelőtt telepítették vissza korábbi élőhelyeikre az Őrségbe, a Vendvidékre.
Az alpolgármester szerint egyre több bejelentés érkezik az önkormányzathoz a hódok okozta károkról. Felsorolta azt is, hogy szerinte milyen veszélyekkel jár az, ha a rágcsálók a továbbiakban is a környéken maradhatnak:
- 5 éven belül letarolhatják a Rába vonalának teljes szakaszán az ártéri erdőket. Ezek az erdők egyébként hozzájárulnak a terület vízmegtartó erejéhez és a klímavédelemhez is.
- Árvízvédelmi kockázatot jelentenek a folyóba és patakokba dőlt fák, amelyek eltakarítása egyébként is költséges és sok munkával jár.
- A hódvárak miatt egy esős időszakban közvetlen életveszélyben vannak a környéken élők. Egy áradás esetén katasztrófahelyzet alakulhat ki.
- Életveszélyben lehetnek a turisták, a horgászok és a gyermekek is, ha egy hódok által kifaragott fa kidől.
- Jelenleg is nagy területek vannak víz alatt a hódok miatt. Karácsonyfatermelők sem tudták értékesíteni decemberben a fáikat, mert a víz az útjukat állta a tűlevelűek felé vezető úton.
- Egy patakon átvezető út is járhatatlanná válhat egy villámárvíz alkalmával a rágcsálók tevékenysége miatt.
„Semmilyen állatvédelmi törvény nem írhatja felül az emberek jogait”
– jegyzi meg a városvezető egy Facebook-posztjában. Egyúttal civil összefogást sürget azért, hogy a rágcsálókat eltávolítsák a környékről olyan területre, ahol nem jelent ekkora problémát a tevékenységük.
Rombolnak a hódok másfelé is
Korábban írtunk arról is, hogy több panasz is érkezett a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósághoz (KÖTIVIZIG) is az utóbbi években jelentősen elszaporodott hódok okozta problémák miatt. Az eurázsiai hódok több, a folyókat kísérő erdősávokban is kárt tettek, de körberágtak fákat közutak és járdák közelében, így azok könnyen rádőlhetnek az utakat használókra. Emellett az állatok járat- és üregásó tevékenysége jelent nagyobb kockázatot.
A belvízelvezető csatornák és az öntöző csatornák depóniájába fúrt hódjáratok miatt ráadásul meggyengülhetnek az építmények, ami a tönkremenetelüket eredményezheti. Megnőtt az esélye annak is, hogy az árvízvédelmi töltésekben járatokat alakítanak ki, így gyengítik a védműveket. Erre ráadásul árvíz idején van a legnagyobb esély, amikor a megnövekedett vízszint miatt a töltések közelébe úsznak a hódok.
A szakemberek beszámolnak arról is, hogy a Zagyva Zagyvarékasig terjedő szakaszán álló idős, őshonos fák komoly természeti értéket képviselnek, ezért egyetlen fát sem vágtak ki az elmúlt évtizedekben. Ezzel szemben a hódok kidöntik azokat, a hidak és kanyarulatok környezetén pedig torlaszokat képeznek belőlük. Az eurázsiai hód tevékenysége a nemzetközi - Natura 2000 hálózat - természetvédelmi oltalom alatt álló élőhelyek károsítását is eredményezi.
A vízügyi igazgatóság szerint az erdők megóvása érdekében szükséges lépések megtétele (például az eurázsiai hód állományszabályozása, a kártétel megelőzése, vagy a károkozás megtérítése) nem része a feladataiknak és inkább a természetvédelmi kezelő feladatkörébe tartozhat.
2019-ben tartottak ugyan egy „hódkonferenciát" a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében, ahol vízügyi igazgatóságok és természetvédelmi kezelők is részt vettek. Az eseményen felmerül az állományt csökkentésének lehetősége, de azóta sem történt előrelépés az ügyben.
Az KÖTIVIZIG a hódállománynak az érintett területről történő kiszorításában, valamint az állományszabályozásban látja a probléma megoldásának a kulcsát. Emellett az idős fák törzseit egyedi védelemmel látnák el, de fontosnak tartják új, őshonos facsemeték ültetését és azok védelmét is.
40 éve még hírük sem volt
A magyarországi hódállomány a 19. század közepére a vadászat miatt teljesen kipusztult. Közel másfél évszázaddal később, 1991-ben kezdtek ismét betelepedni a hazánkba Ausztria felől. Emellett szervezett telepítésük is zajlott 1996 és 2008 között. 2019 végére az eurázsiai hód hazai állománya a becslések szerint 8500 példányra nőhetett.
A KÖTIVIZIG a hódok okozta első, jelentősebb vízkárelhárítási problémával 2010-ben szembesült. Akkor Tiszasüly térségében a fővédvonalat keresztező rámpába ásott üreget egy példány, amely az árvíz idején beomlott. Azóta az állatok jobban elszaporodtak és egyre több bajt okoznak.
