Több védett magyarországi vadállat vadászatát is lehetővé tette a napokban az Agrárminisztérium. Bizonyos esetekben kilőhető például a hattyú, a hód vagy a kárókatona is.
Védett állatok kilövését engedélyezte a minisztérium
A napokban jelent meg a Magyar Közlönyben az Agrárminisztérium új rendelete, mely engedélyezi a
- a bütykös hattyú (Cygnus olor),
- a házi veréb (Passer domesticus),
- a nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo),
- a sárgalábú sirály (Larus michahellis),
- a sztyeppi sirály (Larus cachinnans),
- a seregély (Sturnus vulgaris),
- a hörcsög (Cricetus cricetus),
- és az eurázsiai hód (Castor fiber)
riasztását, elejtését és gyérítését, illetve az állományok szabályozását. A rendelet szerint indokolhatja ezt közegészségügyi ok, a légiközlekedés biztonsága, az erdő- és mezőgazdasági termelés biztosítása, valamint a közérdeket sértő vízkárok megelőzése, mérséklése is, amennyiben az természetvédelmi érdeket nem sért és más célravezető megoldás nincs.
A hódgátak sincsenek biztonságban
Az eurázsiai hód gyérítésére október 1. és március 31. között kaptak lehetőséget a vadászok, de a vadászathoz ólomsörét nem használható. Emellett engedéllyel akár a hódgát is elbontható.
Ha a hódgát elbontása nem közvetlen közegészségügyi vagy közbiztonsági okból történik, akkor az elbontás csak abban az esetben engedélyezhető, ha a hódgát által megváltoztatott élőhelyeken élő védett és fokozottan védett fajok védelmének szempontjai nem sérülnek
– írja a rendelet.
A jogszabály kitér arra is, hogy a hódgát elbontásának engedélyeztetésekor annak az őshonos szervezetekre, a víztestek morfológiai állapotára, valamint a vízellátottságra gyakorolt esetleges negatív hatásait is mérlegelni kell.
Többször meggyűlt a baj a hódokkal
A magyarországi hódállomány a 19. század közepére a vadászat miatt teljesen kipusztult. Közel másfél évszázaddal később, 1991-ben kezdtek ismét betelepedni a hazánkba Ausztria felől. Emellett szervezett telepítésük is zajlott 1996 és 2008 között. 2019 végére az eurázsiai hód hazai állománya a becslések szerint 8500 példányra nőhetett. Magyarországon 1988 óta védett a rágcsáló, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
Korábban EBBEN a cikkünkben írtunk róla, hogy túl sok kárt okoztak a hódok Szentgotthárdon, ezért felmerült a városvezetésben a befogásuk és az elszállításuk. Emellett az ország keleti felében is gondot jelent a rágcsálók jelenléte.
Több panasz érkezett a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósághoz is az utóbbi években jelentősen elszaporodott hódok okozta problémák miatt. A rágcsálók több, a folyókat kísérő erdősávban tettek kárt, valamint körberágtak fákat közutak és járdák közelében, így azok könnyen rádőlhetnek az utakat használókra. Emellett az állatok járat- és üregásó tevékenysége is nagyobb kockázatot jelent, például belvízelvezető csatornákat és öntözőcsatornák gyengíthetnek meg.
Mivel védett állatról van szó, az Igazgatóság eseti engedélyekkel tudta évről-évre megoldani a hód miatt felmerülő problémákat, kizárólag a legfrekventáltabb esetekben. 2015 óta minden évben kérvényt nyújtanak be a hód riasztása, illetve állomány-szabályozása miatt.
