A szakemberek beavatkozást terveznek a visszaszorításuk érdekében

Egy Európában nem őshonos rágcsáló, a nutria is megjelent hazánkban a közelmúltban. Gazdasági károkat is okozhat a faj, valamint a hagyományos élővilágunkra is negatív hatással lehet. Mutatjuk, hol találkozhatunk az állattal!


Feltűnt hazánkban a nutria

Zala megye nyugati peremén is terjeszkedik a nutria (Myocastor coipus). A rágcsáló Dél-Amerikában őshonos, azonban értékes prémje és húsa miatt betelepítették Európába is a 19. század végén. Később a szőrmetelepekről megszökött példányok populációkat hoztak létre a kontinensen – írja portálján a Balaton-felvidéki Nemzeti Park.

A nutriát mocsári hódnak is nevezik. Európa mérsékelt éghajlatú részén széles körben elterjedt. Hazánkba a szomszédos országok tenyészeteiből szökött példányok leszármazottai juthattak el. Az állat elsősorban Szlovákia és Ausztria felől, a Duna és a mellékágai mentén terjeszkedik, azonban Szlovénia és Horvátország irányából is érkezhetnek Magyarországra.

2016-ban észlelték az első példányt Zalában a Mura folyó felső szakaszánál, majd később a Kerka folyó mentén. Később látták a nagytestű rágcsálókat a megye nyugati szélén, a szlovén határ melletti Hetés kistáj néhány patakjában és kavicsbányatavában is. Az elmúlt évek enyhe telei kedveztek a faj terjedésének, így a szaporodásukra is volt példa Magyarországon.

Egyelőre kevés a hazai tapasztalat

Az invazív rágcsáló veszélyt jelent a hazai természetes élőhelyekre és élővilágra, emiatt több információt gyűjt róla a nemzeti park. Vadkamerákat helyeztek el Hetésben, a Kebele nevű Natura 2000 területen. Kilencből hat helyszínen örökítették meg a nutriát a kamerák, összesen 18 alkalommal. A felvételekből kiderült, hogy azokon a helyeken, ahol korábban megfigyelték a fajt, ott jelenleg is előfordul.

Készültek képek az anyjukat kísérő fiatal egyedekről is, ezért kijelenthető, hogy önfenntartó populációja alakult ki a területen. Ez aggodalomra ad okot, ugyanis a nutria szapora rágcsáló, egy éves kora előtt ivarérett, megfelelő körülmények között pedig évente két alkalommal hozhat világra 2-9 kölyköt.

Több kárt okozhat

A nutriák gazdasági károkat is okozhatnak a vízfolyások töltésébe ásott üregeikkel és a szántóföldi növények fogyasztásával. Emellett negatív hatással lehetnek az élőhelyek átalakításával az őshonos élővilágra is, ugyanis nagy területen képesek kipusztítani a vízi növényzetet.

A rágcsáló szerepel az Európai Uniónak veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékében, ezért a hazai természetvédelem is beavatkozást tervez az állomány visszaszorítása érdekében.

The Conversation

Ne hagyd ki!