Milliárdos profitot hoznak éves szinten a magyar vadászok. A pandémia sem ingatta meg különösebben az ágazatot. A vadászok feladatköre igen összetett. A kóbor, valamint a veszélyes állatok kilövése is ide tartozik.
Hatalmas profit
Magyarországon összesen 68 228 vadászt tartanak nyilván, akiknek a túlnyomó része, mintegy 65 446 személy sportvadász. Van azonban "néhány hivatásos" is köztük, egészen pontosan 2783, akik igen jelentős bevételt termelő gazdasági tevékenységet is folytatnak – írja cikkében a HelloVidék.hu.
A cikk megemlíti, hogy a több mint 1400 hazai vadgazdálkodási egységen tevékenykedő vadásztársaság tevékenységi körébe tartozik a vadgazdálkodás keretében a vadon élő állatok tervszerű kilövése, a vadhús értékesítése, valamint olyan jellegű, a vadászathoz kapcsolódó szolgáltatások (például szálláshely-szolgáltatás), amelyek fontos turisztikai bevételeket jelentenek az országnak. Bevételeikhez csak kisebb mértékben járulnak hozzá az állami támogatások.
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) szerint a legutóbbi, 2020 márciusától 2021 februárjáig tartó vadászati évben az ágazat bevételei meghaladták a napi 82 millió forintot - azaz éves szinten a 30,8 milliárdot. Ez némileg elmarad a covid-pandémia előtti forgalomtól, azonban nem számít rossz eredménynek. A járványhelyzet miatt elrendelt lezárások ugyan kevésbé korlátozták a hazai vadászokat, azonban jelentősen visszaestek a külföldiek bérvadászatából származó bevételeik. Legnagyobb profitjukat a járvány előtt érték el, a 2019/20-as szezonban, mintegy 3,66 milliárd forintot.
Sok vadhúst értékesítenek, de a magyar keveset fogyaszt
„Isten adománya nálunk a sok nagyvad, és elkeserítő, hogy ilyen kevés fogy belőle a hazai lakosság körében, a javát exportáljuk. A KSH adatai alapján nálunk évente mindössze negyed kilogramm fogy belőle évente, ami nagyon alacsony szám. Egyrészt ennek az is oka lehet, hogy tőkehúsként nem kapható, vákuumcsomagolva árulják, borsos áron. Pedig meglehetne a kereslet-kínálat egészséges egyensúlya”
– nyilatkozta Dr. Király István, az Országos Magyar Vadászkamara Tolna megyei Területi Szervezetének és Tolna Megyei Vadász-Szövetségének a titkára.
A szakember szerint van egy társadalmi réteg idehaza, amelynek tagjai idegenkednek a vadhús fogyasztásától és olyanok is akadnak, akik túl bonyolultnak hiszik az elkészítését, holott nem másabb, mint a marháé vagy a sertésé. Sok esetben egészségesebbnek is tartja a vadhúsok fogyasztását a tenyésztett vágóállatokénál, hiszen nincsenek túltömve antibiotikumokkal. A lőtt szarvas kilónkénti felvásárlási ára szőr, bőr és zsigerek nélkül 1000 forint alatt van, ezért nem lenne indokolt érte a horribilis ár.
Egy kis statisztika
Nagyvadakból egyébként összesen 226 ezret lőttek ki az előző vadászidényben, legtöbbet őzből, mintegy 109 ezret. Ezekből összesen 67 182 darad trófeát bíráltak el. A lőtt nagyvadak mintegy 80 százalékát értékesítik kereskedőknek és vadfeldolgozóknak.
Az apróvadakkal némileg más a helyzet. A hasznosításuk folyamatosan csökken. Ennek ellenére is több mint félmillió példányt ejtettek el belőlük a 2020/21-es szezonban, csak fácánból 392 ezret.
Dúvadakból 89 ezer példányt esett áldozatul ugyanebben az időszakban. Ezeknek az állatoknak a kilövése az általuk okozott mezőgazdasági kár enyhítése, az inváziós állatfajok terjeszkedésének a megakadályozása, valamint a járványok megfékezése miatt lényeges. Ebbe a kategóriába tartoznak a kóbor kutyák és macskák is. Kutyából 2185, macskából 4186 állatot lőttek ki egyetlen szezon alatt a vadászok.
