Ismét irtják idehaza a vadászok a XX. század közepére a Kárpát-medencében egyszer már teljesen kipusztult ragadozót. Egyre nagyobb vadkárt okoznak hazánkban az elmúlt évtizedekben elszaporodó aranysakálok.
Szaporodik az állat, növekszik a kár
Egyre komolyabb kárt okoz hazánkban az utóbbi évtizedekben ismét megtelepedett aranysakál – állítják vadászok. A ragadozó az elterjedésével más vadállományban okozott jelentős veszteségekről beszélnek, hiszen a sakálok célpontjai közé tartoznak az őzgidák, vagy a dámvadak borjúi is – írj a Magyarmezőgazdaság.hu.
Az aranysakál bizonyítottan őshonos ragadozó faj hazánkban, a XIX. században azonban a magyar mezőgazdaság átalakulása felforgatta az élőhelyüket, valamint a vadászat is pusztította a hazai állományát, így a faj a XX. század közepére teljesen eltűnt a Kárpát-medencéből.
A 80-as évektől jelent meg ismét Magyarország déli határvidéken, majd a 90-es években ismét hazánkban szaporodó példányokról szóltak a hírek. Állományuk az elmúlt évtizedekben idehaza az invazív fajokhoz hasonló növekedést mutatott és mára az ország legtöbb részében megtalálhatóak.
Elszaporodásuk okai között szerepelhet, hogy hazánkban évente körülbelül 300 ezer nagyvadat terítenek le, amelyekből 3-4 ezer tonna zsiger keletkezik. Ezek zöme a vadászterületen marad és a rókák, valamint a sakálok táplálékául szolgál az év 7-9 hónapjában. Emellett előnyükre válhatott korábbi vadászeszközök, mint például a mérgek, csapóvasak, ölőcsapdák használatának betiltása, valamint a hazai nagyragadozók hiánya is. Az állat ráadásul egyszerre akár 7–11 kölyköt ellik.
Ismét irtják őket
Kenesei István, a Vasi Vadgazdálkodók Védegyletének fővadásza korábban arról beszélt, hogy az aranysakál kezdetben védett volt Magyarországon. Emellett a természetvédők is örültek, hogy egy őshonos faj került vissza a faunába.
Sokan úgy vélték, hogy ez, a rókánál erőteljesebb, a farkaséhoz hasonló intelligenciával rendelkező, óvatos ragadozó, állományszabályozó hatásával jótékony hatással lesz a természetes állatvilágra. Mára kiderült, hogy egy inváziószerű jelenségről van szó, ami ma már veszélyezteti az őzet, a dám, a muflon és a vaddisznó szaporulatát, de védett állatfajokat is. Kemény küzdelemmel elértük, hogy feloldották a védettséget. Kezdetben a július 1-től február végéig volt a vadászidénye. Ma már egész évben vadászható
– nyilatkozta a szakember.
Az állat meglehetősen rejtett életmódot folytat: nádasokban, fás pusztákon, bokorerdőkben fordul elő leginkább, emiatt nem könnyű állományának pontos becslése. 2020-ban azonban a hírek arról szóltak, hogy amíg 20 éve összesen 38 példányt ejtettek el belőlük idehaza, tavalyimár 11 ezernél is többet.
