A kistermetű ragadozót könnyű összekeverni a menyéttel

Igazi állatritkaság megfigyeléséről számoltak be a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai. Már korábban is sejtették, hogy élhet arrafelé a veszélyeztetett állatból, azonban most végre a szemük elé is került egy példány.


Igazi ritkaságnak számító állat bukkant elő

A napokban jelentették be a Körös-Maros Nemzeti Park szakemberei, hogy a természetvédelmi terület részét képező Montág-pusztán több alkalommal is sikerült megfigyelniük egy nyári bundás hermelint.

Eddig is sejtették a park munkatársai, hogy a környéken élhet a ritka állatfajból néhány példány, azonban a kistermetű ragadozók rejtőzködő életmódot folytatnak, ezért jellemzően csak éjjel jönnek elő a búvóhelyeikről vadászni.

A szakemberek a mostani egyedet a Montág-puszta déli részén, egy dűlőút melletti gyepszegélyben figyelték meg. A faj érdekessége, hogy amíg a téli bundája hófehér, addig a nyárra vörhenyes-barnás színűre változik, ami az évszaknak kedvezőbb rejtőszín. A farka legvége azonban egész évben fekete, emiatt pedig könnyű megkülönböztetni a menyéttől (a hermelint a köznyelt hölgymenyétként is emlegeti – a szerk.).

Az állatot egyébként a rejtőszíne nem csak abban segíti, hogy kevésbé észrevehetően tudja megközelíteni a zsákmányát, hanem el is rejti a nagyobb ragadozók elől, mint például a róka, a nyest és a bagoly.

A nemzeti park szakemberi szerint a ritka állatfaj a legnagyobb eséllyel a Kis-Sárréten, a kardoskúti Fehér-tó térségében, vagy a Csanádi puszták részét képező Montág-pusztán tűnhet fel a jövőben.

A hermelint tavaly egyébként az év emlősévé választották hazánkban, hogy felhívják a figyelmet a ritka, védett emlősfajra. Az állat eszmei értékét 50 ezer forintra becsülik.

Visszatértek a nagyragadozók

Néhány hete számoltunk be arról is, hogy egyre gyakrabban észlelnek az országban nagyragadozókat. Különösen az Északi-középhegység területét vették hosszú évtizedek után birtokukba a farkasok, hiúzok és medvék, más területeken pedig az aranysakál jelent meg. A visszatelepülésük egyik oka lehet például az, hogy a korábbi területeiken kevesebb lett az élelem (akár azért, mert megnőtt az egyedszámuk), ezért új terratóriumot kerestek maguknak.

A kutatások szerint gyakran a nagyragadozóknak tulajdonított gazdasági károkért nem ők a felelősek, hanem a kóbor kutyák. Ráadásul úgy tűnik, hogy ahol megjelennek a ragadozók, ott felépül a megfelelő tápláléklánc is.

Meggyűlt a baj a hódokkal

Vannak esetek, amikor nem örülünk maradéktalanul a ritka állatok elszaporodásának. Amíg a ragadozók leginkább a gazdaságok állatállományában tehetnek kárt, addig vannak olyan védett növényevők is, amelyek közelsége nehézséget jelent az embereknek.

A közelmúltban ITT arról írtunk, hogy hódok okozhatnak milliós károkat a Rába szentgotthárdi szakaszán. A rágcsálókat nagyjából tíz évvel ezelőtt telepítették vissza korábbi élőhelyeikre az Őrségbe, a Vendvidékre.

A város alpolgármestere szerint egyre több bejelentés érkezik az önkormányzathoz a hódok okozta károkról, ezért civil összefogást sürgetett annak érdekében, hogy a rágcsálókat eltávolítsák a környékről olyan területre, ahol nem jelent ekkora problémát a tevékenységük.

The Conversation

Ne hagyd ki!