Az idegenhonos, inváziós nutria (Myocastor coypus - magyarul hódpatkány) terjedő, önfenntartó állományai alakultak ki az Őrségben. Más országrészekben is terjeszkedik.
A nutria egy Dél-Amerikában honos nagyméretű rágcsáló. A 70-es, 80-as években bundájáért tenyésztették, majd az igények megszűnése és a piac összeomlása után a telepeken tartott állatokat szabadon engedték. Bár más éghajlathoz alkalmazkodott, a mi környezetünkben is kiválóan érzi magát, áttelelését az utóbbi években tapasztalt enyhe téli időjárás is megkönnyítette. Igazi inváziós fajhoz méltóan könnyen alkalmazkodik, gyorsan szaporodik. A nagy alomszámnak és évenkénti 2-3 alomnak köszönhetően rohamosan terjed a vízfolyások mentén.
Partfalakat és szántóföldet rongál
Az Invaziosfajok.hu oldal megjegyzi, azokban az országokban, ahol már korábban megjelent, hatalmas gazdasági károkat okozott a szántóföldi növénytermesztésben ill. a vízfolyások partfalainak, gátjainak rongálásával. Nagyobb méretű kolóniákban él és a család összefüggő, több bejárattal rendelkező üregrendszert ás a vízpartokon, amivel jelentős gazdasági károkat és sok problémát okoz a vízügyi kezelők számára. Kártétele a természetes környezetben is számottevő, táplálkozása során számos vízparthoz köthető növény és állatfaj számára jelentheti élő- vagy szaporodóhelyének megszűnését. Tevékenysége miatt szerepel a Természetvédelmi Világszövetség 100 legveszélyesebb inváziós faját tartalmazó listáján, 2016-ban pedig bekerült az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékébe. Ezáltal a tagállamok kötelezettek intézkedni a terjedés megállítása érdekében.
Magyarországi terjedése még olyan fázisban van, ahol ökológiai, gazdasági károkozása még nem jelentős és elszaporodását még meg lehet állítani.
Már tavaly is aggódtak a természetvédők
A természetvédők már tavaly ilyenkor is megkongatták a vészharangot. Akkor azt írtuk, hogy az inváziós fajnak elsősorban Ausztria és Szlovákia felől települtek be a példányai, valamint a Duna és mellékágai mentén terjeszkedtek tovább. De léteznek inváziós útvonalak Szlovénia és Horvátország irányából is. Jelentős mennyiségben jelentek meg a Duna–Dráva Nemzeti Parkban is a nutriák.
