A mosómedve idegenhonos faj Magyarországon. Az utóbbi időben egyre nagyobb számban tűntek fel az országban. Ugyan ránézésre aranyosak, komoly gazdasági károkat okozhatnak, parazitákat hordozhatnak, valamint fertőzéseket terjeszthetnek.
Nőtt a hazai mosómedve-észlelések száma
A mosómedvék (Procyon lotor) Észak-Amerikában őshonosak. Azonban mára világszerte elterjedtek, például Európa számos országában is.
Magyarországon meglehetősen újnak számítanak. Az első példányukat 1982-ben észlelték, de azóta egyre több területen jelentek meg. Főként Pest és Bács-Kiskun vármegyékben stabilizálódtak a populációik.
A mosómedvék kezelése komoly kihívást jelent. A vadászatuk ellenére nehezen lassítható a terjedésük. 2016 óta az EU inváziós fajok listáján is szerepelnek.
Az Agrárszektor megjegyzi, a faj mindenevő, így az egyedeik táplálkozása igen változatos. Jól érzik magukat a városi környezetben is, valamint gyorsan futnak, jól úsznak és kiválóan másznak.
Azonban nagy veszélyt jelentenek az európai élővilágra. Rengeteg őshonos, olykor védett állatot elpusztítanak, parazitákat hordozhatnak, illetve fertőzéseket terjeszthetnek. Emellett számottevő gazdasági kárt is okozhatnak.
Nutriák miatt is aggódnak hazai környezetvédők
Egyébként 2019-től a nutriaészlelések is megszaporodtak Magyarországon. A rágcsáló is invazív fajnak számít az országban. Az utóbbi években elsősorban Ausztria és Szlovákia felől települtek be a példányaik, valamint a Duna és mellékágai mentén terjeszkedtek tovább. De léteznek inváziós útvonalak Szlovénia és Horvátország irányából is.
Az év elején a Balaton-felvidéki Nemzeti Park arról tájékoztatott, a nutria (Myocastor coypus) önfenntartó állományai alakultak ki a Kerka és Kebele vízfolyások, valamint a Mura folyó térségében. A természetvédők úgy látják, ez egyre inkább sürgeti az aktív és rendszeres fellépést a terjedésük megakadályozása érdekében.
A nemzeti park szerint az agresszívan terjedő nutriaállományok felszámolására reális esély van. Ezt elsősorban kilövéssel és szelektív csapdázással oldanák meg, együttműködve a vadgazdálkodási ágazattal.
A hazai helyzet kezelését azonban nehezíti, hogy a vadgazdálkodóknak nem fűződik érdeke az inváziós fajok visszaszorításához (amíg az „csak” természetvédelmi probléma és a gazdálkodás során nem jelentkezik jelentős kártétel), valamint a szomszédos országokból természetes úton szinte folyamatos az utánpótlás
- tájékoztatott a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakértője az év elején.
