Megoszlanak a vélemények az európai vadállomány vadászattal történő szabályozásával kapcsolatban. Sokan nem tartják helyesnek az állatok megölését, így a vadászatot sem. Nemrégiben egy új, kíméletesebb módszert vázoltak fel kutatók a vadpopuláció kordában tartására.
Fogamzásgátlással szabályoznák az vadállományt
Európa-szerte probléma egyes vadállatok túlszaporodása. A vadak miatt például emelkedhet a járványok előfordulásának a kockázata, a közúti balesetek száma, valamint a mezőgazdasági területeken is több kár keletkezhet. Tehát fontos a populációjuk kordában tartása.
Viszont sokan nem támogatják az állatok kilövését, a vadászatot. Egy olaszországi konferencián próbálják meg összeszedni szakemberek a napokban, milyen más módszerek állhatnak rendelkezésre a vadpopuláció szabályozásához. Vannak kutatók, akik például célzott fogamzásgátlást javasolnak a túlszaporodás gátlására.
A vaddisznó és hasonló állatok számának korlátozását régebben úgy oldották meg, hogy lelőtték azokat, ám a vadászat már korántsem olyan népszerű, mint régen, ráadásul drágább is lett, mivel költséges engedélykehez kötötték. A vadászok száma tehát Európa-szerte csökkenőben van, aminek révén növekedésnek indultak a vaddisznó-populációk. Ezen állatok szaporodásának megelőzése lehet a termékenységük korlátozásának humánus módja
– nyilatkozta Dr. Giovanna Massei, a York-i Egyetem kutatója a Guardiannak.
A kutatók olyan fogamzásgátlót szeretnének fejleszteni, amely csak egy bizonyos faj szaporodását gátolja. A vaddisznók mellett a megoldást alkalmaznák például a sok balesetet okozó szarvasokon, vagy az európai fajtársaikat egyre inkább kiszorító keleti szürke mókusokon is.
A lényeg, hogy túl sok ember és túl sok állat él egy helyen, ami konfliktusokhoz vezet. Az egyedszám visszaszorításának olyan módjaira van szükség, amit a közvélemény is támogat, a nem halálos metódusok pedig széles körben népszerűek lehetnek
- idézi a kutatót a 24.
Egyre több a vadkár Magyarországon
Évről évre egyre nagyobb kárt okoznak a vadak Magyarországon. A szakértők a tendenciát leginkább azzal magyarázzák, hogy szűkül a vadállatok élettere. Terjeszkednek a települések, valamint gyakran villanypásztorral vagy kerítéssel vannak körbezárva a mezőgazdasági területek. Igaz, a körbekerítést elsősorban pont azon vadak miatt alkalmazzák, amelyek dézsmálják a termést, illetve feltúrják a művelt területeket.
Közben növekszik a vadpopuláció is. Pedig a vadászati hatóság folyamatosan emeli az elejthető vadszámot.
3,144 milliárd forint mezőgazdasági kárt okoztak a vadak az előző vadászati évben hazánkban. Emellett további 50 millió forint volt az erdei károkozás. Jelentősen emelkedett az összeg a megelőző időszakhoz képest (akkor 2,5 milliárd forintra rúgott), bár ennek leginkább a termények drágulásához volt köze – írtuk Király Istvánra, az országos kamara Tolna Vármegyei Területi Szervezetének titkárára, a vadkár munkacsoport vezetőjére hivatkozva korábban.
Vadkárt a vadászati törvény értelmében az öt nagyvad (a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó és a muflon) mellett a nyúl és a fácán okozhat. Egyébként Magyarország vadlétszáma jóval magasabb az ország optimális vadeltartó-képességénél. Egy négyzetkilométerre 6,5 egyed jut az említett öt nagyvadból, azonban ez átlagérték. Csak a Dunántúlt vizsgálva ennél jóval nagyobb lenne a szám, hiszen ott koncentrálódik a vaddisznó- és szarvasállomány java.
Mit tehet a gazda vadkárkor?
Ha vadkár éri a gazdát, a hazai szabályozás értelmében a megtérítési igényét a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított öt napon belül (a közelmúltban csökkentették tizenötről) írásban kell közölnie a területen illetékes vadgazdálkodóval.
A vadkárral kapcsolatban érdemes tudni, hogy a föld használójára is érvényes a kármegelőzési kötelezettség. Tehát előzetesen egyeztetnie kell a vadászatra jogosulttal arról, hogyan lehet elriasztani a termését veszélyeztető állatokat, majd az alapján megtenni a szükséges lépéseket. A kifizetett vadkár összegét csökkentheti, ha a károsult elmulasztja ezeket.
