Több milliárd forint vadkár keletkezett Magyarországon a legutóbbi vadászati évben. Az összeg jóval nagyobb, mint a megelőző időszakban, bár ennek köze van ahhoz, hogy nagyon megemelkedtek a termények árai. Mutatjuk azt is, mit tehet a gazda, ha vadkár érte.
3,2 milliárd forint vadkár az előző vadászati évben
3,144 milliárd forint mezőgazdasági kárt okoztak a vadak az előző vadászati évben hazánkban. Emellett további 50 millió forint volt az erdei károkozás. Jelentősen emelkedett az összeg az előző időszakhoz képest (akkor 2,5 milliárd forintra rúgott), bár ennek leginkább a termény drágulásához volt köze – tudta meg Király Istvántól, az országos kamara Tolna Vármegyei Területi Szervezetének titkárától, illetve a vadkár munkacsoport vezetőjétől a Napi.hu.
Vadkárt a vadászati törvény értelmében az öt nagyvad, a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó és a muflon mellett a nyúl és a fácán okozhat. Más esetekben, például rókánál vagy borznál a tulajdonos a Polgári törvénykönyv alapján érvényesítheti kárigényét a vadászatra jogosulttal szemben.
Egyébként Magyarország vadlétszáma jóval magasabb az ország optimális vadeltartó-képességénél. Egy négyzetkilométernyi területre 6,5 egyed jut az említett öt nagyvadból, azonban ez átlagérték. Csak a Dunántúlt vizsgálva ennél jóval nagyobb lenne a szám, hiszen ott koncentrálódik a vaddisznó- és szarvasállomány java.
Mit tehet a gazda vadkárkor?
Ha vadkár éri a gazdát, a hazai szabályozás értelmében a megtérítési igényét a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül írásban kell közölnie a területen vadászatra jogosulttal.
Ha a felek meg tudnak egyezni, onnantól az egyességben foglaltak szerint kell eljárniuk. Viszont, ha a károsult és a kárért felelős között a közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség, a kárvallott az ingatlan helyén illetékes önkormányzat jegyzőjétől öt napon belül kérheti, hogy végezzen kárfelmérést – írja a portál. Ezután a jegyző szakértőt rendel ki. Onnantól számítva öt napon belül elvégzik a kárfelmérést. Ha a felek ekkor sem egyeznek meg, a jegyző megszünteti az eljárást. Polgári per következik, ahol az érintetteknek maguknak kell bizonyítaniuk az igazukat.
Drágult a vadászat Magyarországon
Egyébként egy november végi rendelet értelmében drágult a vadászat Magyarországon. Eszerint a vadászjegyek ára legkevesebb 25 százalékkal, de akár a háromszorosukra is emelkedhetett január 1-től.
A kisebb emelés az országos vadászjegyek kiállítását és érvényesítését érinti. Ez 20 ezer forint helyett 25 ezerbe kerül januártól. A legfeljebb egy évre adott, a benne megjelölt vadászterületre vonatkozó vadászengedély drágult jobban. Megkezdett harminc naponként 10 ezer helyett 30 ezer forintot kérnek érte, viszont egy évre 100 ezer helyett 200 ezret kóstál.
