A vadásztársaságok haszna tavaly 3,4 milliárd forint volt. Egyre több a hazai vadász, de mindenkinek jut vad.
Kérdés, van-e marketingereje a kiállításnak
Vadászati szakembereket kérdezett a Népszava arról, hogy mennyire tartják hasznosnak a Vadászati és Természeti Világkiállítás megrendezését. Balogh József, a herceghalmi székhelyű, a külföldiek számára itthoni vadászatok szervezésével foglalkozó Naturhun Kft. ügyvezető igazgatója szerint Európában köztudott a vadászok körében, hogy Magyarország nagyon jó vadállománnyal bír, így ebben a közegben kevésbé van marketing-, vagy reklámereje egy ilyen eseménynek.
Egy közép-magyarországi vadásztársaság alelnöke azt mondta a lapnak: azt a 10-16 milliárd forintot, amit a kiállításra, és annak kommunikációjára költöttek, sokkal hasznosabbra lehetett volna fordítani. Elsőként az élőhelyek megóvását említette, a mezőgazdaság ugyanis egyre nagyobb mértékben kebelezi be a hajdani vadföldeket.
Tavaly 3,4 milliárd volt a haszon
A hazai 1400 vadászterületen lévő társaságok, vadásztatók még a koronavírus járvány miatti utazási és egyéb korlátozások mellett is 30 milliárdos bevétellel, 3,4 milliárdos tiszta haszonnal zárták a 2020-as vadászati évet – derül ki az Országos Vadászati Adattárból.
Jellemző, hogy 2019-hez képest az érintett társaságok bevétele nem csökkent, a profit apadt csupán mintegy 200 millió forinttal.
Nagyot nőtt a vadászok száma
Míg a hatvanas-hetvenes években 1000 hivatásos és 20 ezer sportvadász volt az országban, mára számuk 70 ezer közelébe nőtt. A vadászok számának növekedése nem feltétlenül jelentette az egy főre eső teríték csökkenését. Míg korábban Magyarországon ünnepnapnak számított elejteni egy-egy nagyvadat – gím- vagy dámszarvast, vaddisznót, muflont –, ma már gyakoribb ez.
